Mostoha Szerelem [Befejezett]

24. rész

Emma👑

A bizonytalanság a legrosszabb dolog a világon. Nem tudod mi fog történni és ez ki akaszt. Dávid csak pár szót mond a telefonba vagy mérgesen fel nevet, majd le rakja a telefont. Hírtelen mindenki ott terem a szobába. Még a férfiak terveket szőnek, addig Klau a hátamat simogatja.

-Mi folyik itt?-suttogom Klau felé
-A Jeges...-csak ennyit mond mintha nekem tudnom kéne ki az.

Borzongás fut végig a hátamon, egy olyan ami semmi jót nem jelenthet. Rá nézek Dávidra majd ő is rám és egy mozdulattal mindenkit ki küld a szobából. Klau ad egy puszit a homlokomra, mormog még egy később vissza jövököt, utána csak ketten maradunk.
Dávid elindul felém, de feltartom a kezem így az ágy támlájára teszi mindkét kezét. Szeme fáradtan csillog mint aki egy hete nem is aludt.

-Ki az a Jeges? -kérdeztem tőle
-Ő egy olyan maffiavezér, kinek a kezébe kerül egy birodalom onnanstól kezdve csak az övé. Mint mikor a tó befagy és jég képződik rajta. Látod hogy víz van alatta, de felverni nem tudod olyan kemény a réteg. -szólalt meg rekettes hangon. 
-És most a te birodalmadra fáj a foga? -kérdeztem.
-Mint mindenkinek, de ő a leghatalmasabb. Csak az kell neki ami számára érdekes. Fiatalon cseppentem bele ebbe a szakmába és már akkor érdeklődött, de elutasítottam. Annyit felelt, hogy majd átgondolom. Biztos a tudtára jutott, hogy megöltem Alexandert és a fiát.
-Jó, de csak lehet tenni valamit ellene. -kavarogtak a gondolatok a fejemben.
-Persze, ezt is fogom tenni. Véget vetek ennek az egésznek. -láttam a hideg tekintetéből, hogy nem egy gyors teadélutánra készül vele.

Már épp tiltakozni akartam, hogy ne tegyen semmi ostobaságot, de Robi és Erik jöttek be az ajtón.  Egy fülest adtak Dávid kezébe, amit egyből a fülébe dugott, majd hangpróbáltak. Utána Dávid a hátamögé dugott egy kis pisztolyt, egy másikat pedig a bokájára erősített. Elfordítottam a fejemet egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy csak így érhet véget a történet. Klau hosszasasn elbúcsúzott Bálinttól. Még csak most házasodtak össze, a nászútjukat kellene tőlteni, nem pedig gyilkossághoz folyamodni. 
Robi és Erik újra ki mentek a szobából és két másik biztonsági őrrel beszélgettek.  Dávid hírtelen oda jött hozzám,m ajd hosszasan megölelt.

-Akármi is lesz kérlek költözz a bírtokra.  Mária a házvezetőnőm gondotat fogja viselni. -arcát a nyakamhoz fúrta, éreztem a forró levegőt ahogy a nyakamat simogatja.
-Annyira akartalak utálni, most viszont bármit meg adnék hogy velem legyél. -suttogtam, mert attól féltem menten elsírom magam. 
-Sietek vissza, és utána együtt leszünk. -húzódott el, majd egy gyors csókot adott a számra. -Szeretlek. -intézte még hozzám a szavait, majd ki ment a szobából.

Dávid👑

Görögországból Brazíliába az út nem volt rövid, majd onnan még autóval belépni Kolumbiába. Szerencsére ott is vannak ismerőseink, így több emberrel tudtam eljutni a Jeges bázisához estére.  Lucas és az emberei már vártak minket, mindig jó viszontlátni a régi barátokat.

-Dávid, jó újra látni! -csapott a tenyerembe Lucas.
-Köszi a segítséget. -hálásan veregetem meg a hátát.
-Már mindanyiunknak elege van a Ice Man ( Jeges) tetves pofájából. -néz rám komoran, mire megértően bólintottam.

A Jeges jutatta az apját a börtönbe. Meg se látogadta, miközben el akarta szerezni Lucas apja bírtokát. Szerencsére a feleségét se kellett védeni, és még ki nem szabadult Matheus, addig tűzőn-vízen védte a családját.
Most itt van Lucas és elégtételt akar Ice Man ellen. 
Bálinttal is kezet fogott, majd megkeztük a megbeszélést. Miután mindenki értette a dolgát, szét széledtünk. Bálint és én egy repülőhangárhoz tartottunk, majd mikor be mentünk az ajtón megcsapott a gumi, kerozin és egyébb szagok keveréke. 
Egyenletes léptekkel haladtunk előre, ügyelve arra hogy ne áruljuk el magunkat. Egyetlen hiba és nekünk löttek.
A jeges kiszált a limuzinból, majd két testőr követte őt. egyszerre érkeztünk meg a hangár közepére. 
Az albínó férfi ördögien elmosolyodott, majd össze csapta a tenyerét.

-Már azt hittem megiramodik. -szólalt meg.
-Nem szokásom. -felelem unott hangon.
-Látom nem bőbeszédű, megkérdezném hogy milyen volt az útja, de nem szeretném az időnket fecsérelni. 
-Jól teszi, talán térjünk a tárgyra.-intek Bálint felé, aki elém tartja az aktatáskámat.
-így van, nehogy megvárakoztassa Emmát. 

Emma nevének hallatán megállt a kezem a levegőben, de aztán folytattam a dolgomat. Légy nyugodt, légy nyugott hajtogattam magamnak.  Előkaptam pár fényképet, mait évek óta gyűjtögettem. fiatal prostik nevei illetve egyébb helyszíni fotók. Átnyújtottamfelé, mire zavartan rám nézett.

-No nézd, csak nem fenyegetni akarsz. -lapozgatta át a képeket, szemében láttam a félelmet, de a testartása nyugotságot mutatott.

A szem a lélek tükre fiam! 

Ezt mondta mindíg a keresztapám, mikor hazudtam egyes dolgok miatt.

-Ez nem fenyegetés, csupán ajánlat. Te békén hagysz engem én nem jelentelek fel téged. Ilyen egyszerű. -tártam szét a karom.
-Szerintem még mindig nállad van a labda. Mint tudod én is figyeltelek téged. -csettintett a kezével, mire oda hoztak egy tablet. -Az embereim figyelik a kis feleségedet vagy húgodat manapság már nem tudni. -nevetett fel és felmutatta a készüléket.

Emma és Klau az ágyon feküdtnek és egymást nyugtatják. Igyekszem higgattan viselkedni, Bálint hallkan felmordúl, de még mindig tartja magát. Majd hírtelen a kép elsötétűl.

-Aláírod a papírokat és minden az enyém. -adta vissza a tabletett az egyik testőrnek.
-Akkor innen nem kerűl ki senki élve. -néztem rá dacosan.

A háború elkezdődött, és csak remélni tudom hogy viszont látom a családomat.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Zsu