18. rész

858 23 0
                                    

︻╦╤─Dávid︻╦╤─

Észre se vettem Grigorij, aki Emma háta mögött volt. Minden olyan lassan történt. Elösszőr löttem én, Alexander a földön hevert, majd Emma rám nézett és mikor megfordúlt, hogy meneküljön Grigorij mellkason lötte. Esélyem se volt megmenteni vagy elé ugrani. Aztán felgyorsúltak az események. Grigorij menekülni akart, de utána eredtem és lábon löttem a szerencsétlent. Majd elkaptam a nyakánál fogva és vissza húrcoltam az apja elé. 

-Grigorij. -suttogta az apja rémülten, majd golyót repítettem a fia fejébe.
-Ezt Emmáért. -hörögtem, majd közelebb mentem hozzá.
-Tedd meg, TEDD MEG! -üvöltötte ameddig csak bírta.

Nem mozdúltam, hanem végig néztem ahogy szép lassan kiszáll az élet a testéből. Felegyenesedtem és mikor megfordúltam, rájöttem hogy elcsesztem. Mert ameddig én a bosszúmat próbáltam rendezni, addig egy tömeg már Emma elött termett. Eldobtam a fegyvert és oda futottam hozzá, de Bálint félre lökött.

-Elment a józan eszed!- lökött egyet rajtam. -Ezzel a faszsággal foglalkozol még Emma élete a tét! Oda se mehetsz hozzá, hallod! -lökött megint egyett rajtam.
-Nem én nem... -ráztam a fejem, majd próbáltam vissza menni Emmához.
-Meg se próbált barátom. Most mint mindig is, csak magadra gondolsz. -nézett rám undorral, majd elment.

A mentősök megérkeztek és már vitték Emmát. Rá se hederítetem Bálint szavára, csak béreltem egy kocsit és már mentem is a korházba. Oda érve Klau a széken ült könnyes szemmel, Bálint ruhája pedig tiszta vér volt. Leültem távol tőlük és csak vártam. Anya és Attila egy magán géppel érkeztek, vagyis az egyik helikopterrel. Mellettem csak elmentek, majd átkarolták Klaut aki újra zokogni kezdtek.
Ránéztem Attilára, aki idegesen járkált a folyosón.

-Halló! -vettem fel a telefont, miközben Emma mellettem aludt.
-Helló, mi újság? -érdeklődött Attila.
-Emma alszik, teljesen leégett. -nevettem el magam mire Attila is.
-Vigyázni kell nálla a nappal, mert könnyen megkapja. Egyébként elmondtad már? -érdeklődött.
-Még nem,  de rajta vagyok, csak olyan nehéz. -sóhajtottam fel.
-Igen, hazudni sokkal könnyebb, mint bevallani az igazságot, de hidd el utánna jobb lesz. Ha átgondolja az egészet. Talán hamarabb túl leszel rajta, mintha csak elhúzod a dolgot. 
-Rajta vagyok. -zártam le a témát.
-Én csak nem akarom hogy...
-Nyilván nem rátok fog elsősorban haragudni, de nem is kell tudnia róla hogy ti tudtok a dologról. 
-Mindenképp el kell mondanod neki. -hangoztatta, majd lerakta a telefont.

Ha akkor hallgatok rá, talán nem így történtek volna a dolgok. Már több órája bent vannak az rovosok, mikor egyszer csak kijön a főorvos.
Rá nézett Attilára, majd rám.

-Hogy van doktor úr? -érdeklődött Attila.
-Az állapota stabil, a golyó eltalálta az egyik tüdejét, de a másik épp maradt. Most 24-48 óráig megfigyelés alatt tartjuk. Mély altatásban van hogy ne érezzen fájdalmat, a következő napok kritikusak. - nézett végig mindenkin.
-Köszönünk doktorúr mindent. -mondta anya könnyek között.
-Megtettük amit meg lehetett, most már Emmán múlik. -visssza fordúlt majd elhagyta a folyosót.

Később Emmát kitolták és átvitték egy korterembe. Az egyik nővér megjelent és azt mondta egyszerre max 2 ember mehet be hozzá. Hírtelen elkapott a pánik, majd elhagytam a korházat. A legközelebbi bárba mentem be és egyik felest kértem a másik után. Már azt se tudtam eszem vagy iszom a piát, amit kaptam és egy nő is elöttem táncolt az asztal tetején.

-Ha gondolod, később mutathatok még egy smást. -suttogta a fülembe.
-Nem rossz ötlet. - vigyorogtam rá.

Már épp rá keztünk volna egy smárolásra, amikor valaki kikapta az ölemből a csajt és egy száj helyett ököl került az államba. Megszédűltem és vissza estem a fotelba. Már el akaratam volna mondani, hogy tudja kivel szórakozik, amikor is még egy ököl kerűlt az arcomba.

-Mégis mi a jó büdös francot művelsz! -kiabálta Bálint.
-Nem mindegy az neeeekked. -kiabáltam én is.

Felkapott, majd elvitt a mosdóhoz. A fejemet a csap alá tette és megéreztem a jeges vizet a tarkómon. Próbáltam kiszabadúlni, de nem ment. Mikor lenyugodtam és tisztúltak a gondolataim, csak hagytam, hogy a víz follyon. Bálint elengedett én pedig még mindig ott tartottam a fejem. 
Elzárta a csapot és törölközőt dobott a tarkomra.

-Fasz ki van veled. -csapott ököllel a tükörbe.
-Mindent elcsesztem. -suttogtam.
-Ha én lennék Emma, biz isten hogy igen. De Emma más, és most ott kéne lenned mellette. -dobott egy tiszta pólót felém.
-Persze, mert Attila be is engedne hozzá. -vetem át a ruhát.
-Lehet hogy nem, de az is lehet hogy igen. Attól függ hogyan tepersz. 

Csendben meredtem magam elé, majd elindúltam Bálint után. A kocsiba se szóltunk egy szótse, majd a korházba vissza érve leültem egy székre a folyosón. A fejemet a kezeimhez tettem, majd imátkoztam hogy Emma túl élje. 
Attila és anya kijöttek a szobából, majd elmentek mellettem.

-Menny be, hátha most eltudod mondani neki, hogyan cseszted el. -szólt oda még Attila, majd elmentek.

Egy darabig csendben ültem, majd fel álltam és bementem a szobába hogy elmeséljek neki mindent.

Köszönöm, hogy elolvastad, kellemes húsvéti ünnepeket!

Zsu💐

Mostoha Szerelem [Befejezett]Onde histórias criam vida. Descubra agora