26. rész

1.1K 29 0
                                    

Emma🫦

(9 hónappal később)

Elképzelted már úgy az életedet, más lépésekkel? Én többször is. Ahogy itt fekszem ismét a kórházi ágyban (ironikus mi?) azon tűnődöm miért pont én?! Miért pont engem ver az isten azzal, hogy egy műtét kellős közepén, majdnem az összes családom bent van. Jó, apa és Dia kint várnak, de mit keres itt Bálint és Klau?
Bálint a kamerát fogja és mindent fel vesz, tényleg mindent, még Klau és Dávid engem próbál nyugtatni.

-Nem lesz semmi baj, csak még pár nyomás-próbált nyugtatni Klau.
-Nem megy, már nagyon fáradt vagyok.-fújtatok elgyötörten

Dávid a másik oldalt szigorúan nézi az orvost hogy mindent rendben csinál és persze itt van még Erik és Robi akik az ajtót őrzik természetesen nem kívülről. Az orvos felnéz hogy velem is minden rendben van miközben a két lábam között matat.

-Mát látom a fejét!-kiált fel. -Gyerünk Emma nyomjon!-utasít én pedig megteszem, amit csak tudok.
-Úristen ez undorító!-fújjog Bálint.
-Meghalsz!-indúl felé Dávid és fel keni a falra.

Ekkor elkezdődik egy kisebb felfordulás. Engem az orvos utasít hogy nyomjak, Klau próbál nyugtatni, Bálint Dávidot nyugtassa, hogy nem úgy értette, még Dávid tiszta ideg.

-Na jó! Az apán kívűl mindenki kifelé!-csapja össze a kezét az egyik idősebb asszisztens.
-Így van, kifelé! -lökdöste Dávid Bálintott.
-Tudja mit, maga is. -megy oda az asszisztens és kitereli a két férfit.
-De én vagyok...
-Engem nem érdekel hogy kinek a micsodája, az én szememben csak egy szaros kölyök, aki nem tud megülni a helyén. -néz rá a nő Dávidra szigorúan.

Erre senki se számított. Fekete Dávid meg se szólalt, csak bánatosan biccentett egyett és kivonúlt a helyiségből. Klauval összenéztünk, de egy újjabb fájás miatt nekem még dolgom volt. Bele adtam minden erőmet amit csak tudtam, még Klau nyugodt hangon dícsért, hogy milyen büszke rám és mindjárt vége.
A fájdalom elillant és a helyét egy baba sírás zavarta meg. Megkönnyebülten hajtottam hátra a fejem és elsírtam magam. El se hiszem hogy megcsináltam. Klau félre vonult, hogy a nővér oda nyújtsa nekem a babát. Csak egy pár percig tartott de tudtam hogy ő a tökéletes a számomra.

-Aszonyom! -szólított az orvos.
-Igen? -kérdeztem tőle.
-Van itt egy kis bökkenő.

Hírtelen megint egy hatalmas fájás vette átt a testemet én pedig újra előre görnyedtem. A babámat el vitték, Klau pedig gyorsan oda rohant hozzám.

-Mi az isten történt?! -emeli fel a hangját Klau

Dávid🔫

-Hogy az istenbe nem vették észre, hogy Klau oda bent van?! Hiszen nekem kéne ott állnom. -járkálok fel-alá.
-Hát ha nem vesztünk volna össze. -kezdte el Bálint, mire felkaptam a fejem.
-Azt mondtad a gyerekemre, hogy úndorító!
-De ha nem láttam mást,csak egy szőrős,nyálkás fejet!
-Na most fejezdbe. -indúltam meg felé, de Emma apja elém állt.
-Mind a ketten fejezzétek be. A lányom oda bent van az unokámmal. -mutatott az ajtó felé.
-Igazad van. -eresztem le a vállam. -De itt vagyunk isten tudja mi óta és ki vagyok akadva. -ülök le Bálint mellé.
-Mint mindannyian haver. -veregeti meg Bálint a hátam.

Az ajtó kinyílt és ki jött a zsémbes asszisztens egy bebugyolált rongy darabbal.

-Na jöjön ide. -biccentett a fejével, mire felálltam.

Én vagyok Fekete Dávid a maffia vezér és félek egy 55 év körüli törpe növésű asszonytól, beszarás!
Oda megyek hozzá és mikor meglátom mi van a kezébe reszkető kezekkel nyúlok felé.

-Ugye a hugom nem látta? -kérdezem tőle.
-Melyik? -vág vissza az asszony majd azzal a lendületel el megy.
-Nagyon vicces. -morgom magamban, majd megsimogatom a kisbabám arcát.

Bálint megint elő kapta a kamerát, de most nem bánom. Minden pillanatát fel akarom venni.

-Na, bemutatsz nekünk? -kérdezi anya sírva.
-A neve Fekete Abigél. -mutatom mindenkinek büszkén.

Nem sokáig lehetet velem már az asszony nyúlt is hogy vissza vegye és ahogy jött úgy ment. Anya át ölelt, Emma apja kezet rázott velem, még Bálint csak biccentett egyet a fejével.
Az ajtó megint kinyílt, ugyanaz a nő de most egy üveg búrát tolt felénk. Össze néztem anyával és nem értettem most mi van.
Az orvos is jött utánna, majd mind a ketten megálltak.

-Egy kisebb komplikáció merült fel. Nos, az últra hangon se láttuk, hogy a kislány végig takarta a testvérét.

Oda megyek közelebb hozzájuk miközben piszkosul mérges vagyok.

-Milyen komplikáció? Hol van Emma? -soroltam a kérdéseket, mire az orvos felemelte a kezét.
-A felesége jól van. Mint mondtam kiderült hogy ikrei lesznek.
-Mi az hogy ikrek? Mit nem látott az últra hangon? Ide oda húzogatta a készüléket mit nem látott? Él egyáltalán? -hajoltam közelebb a kicsihez, akinek megszámlálhatatlan vezeték lógott ki minden honnan.
-Él és erősen küzdött hogy most itt legyen. További kivizsgálásokat végzünk el rajta és ahogy elérte a megfelelő sújt és kort, már haza is mehetnek.
-Fekete Tamás. -olvasom le a karszalagot elcsukló hangon.
-A felesége ezt a nevet adta neki, most ha megbocsáltanak vissza visszük és további vizsgálatokat végzünk el rajta. Gratulálok.

Megdöbbenten néztünk egymásra, nem tudtam mit is mondjak. Lett egy fiam és egy lányom. Később be mehettem Emmához és olyan erősen csókoltam meg ahogy csak tudtam.

-Istenem, te vagy a legcsodálatosabb a világon. -néztem rá büszkén.
-Ezt most nekem mondod, a vaginámnak vagy a melleimnek? -kérdezte viccesen.
-Most hogy így kérdezed...
-Dávid, én mindjárt úgy fejbe váglak!-húzott magához nevetve egy újabb csókra.
-El se hiszem. Egy lányért jöttünk és kapunk egy fiút is.-rázom hitetlenkedve a fejem.
-Jah, mint a húspultnál. 20dkg-al több maradhat.-hallottuk meg Bálint hangját a háttérben.
-Bocs, de látni akartuk Emmát mielőtt vissza mennénk.-jött közelebb Klau és Bálint.
-Nagy voltál testvér-emeli fel a kezét Bálint egy pacsira mire bele csaptam.
-Héj, én szültem!-méltatlankodott Emma.
-Hímsoviniszta állatok.-forgatja a szemét Klau.
-Nélküled ma nem lehetek itt.-fogta meg Emma hálásan Klau kezét.
-Te pedig, ha a gázra taposol a Jeges megöl.-nézek rá Bálintra.
-Mondom hogy nem tudtam, hogy az a rükverc!-vigyorgott Bálint.

Bálintték és a szüleink nem maradhattak sokáig, és miután el mentek Emma is elaludt.

-Aludj királynőm!-adtam egy puszit a homlokára.

El se hiszem hogy alakult az életem! Nekem az volt a mázlim hogy ott volt Bálint és akár véletlen volt akár nem de megmentette az életem. Még Emmának ott volt Klau, aki a gyors felfogásának köszönhetően, szólt az egyik testőrnek és az végzett a támadóval.
Felállok és át megyek egy másik helyiségbe ahol a két gyerekem van. Abigél és Tamás nyugodtan alszanak. Remélem nemsokára haza vihetem a hercegemet és hercegnőmet.
Rájuk nézek és tudom hogy ez mégegyszer nem történhet meg. Ki fogom vizsgálni az ügyet, és ki derítem hogy hibázhatott a kórház ekkorát.
De az élet megy tovább, most már van két gyerekem és egy gyönyörű feleségem, akiket az életem árán is megvédek.

Vége

Köszönöm mindenkinek hogy elolvastátok Emma és Dávid történetét! Köszi Baba a negatív és pozitív véleményedet, és persze a türelmed! Köszönöm a páromnak hogy néha oda engedett a számítógéphez, vagy elviselte alvás közben is a billentyűzet hangját.
Zsu.🪷

Yayımlanan bölümlerin sonuna geldiniz.

⏰ Son güncelleme: Jul 04, 2023 ⏰

Yeni bölümlerden haberdar olmak için bu hikayeyi Kütüphanenize ekleyin!

Mostoha Szerelem [Befejezett]Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin