Szjg másképp

Folytatás

-Kislány igaz?- apu bólintott- akkor legyen..... Pihe.
- Találó na de sajnos nekem most mennem kell. Elíntéztem az igazgatóddal, hogy bevihesd szóval lent van a póráz.
-Köszi szépen- mondtam majd megöleltem.
Apu el ment munkába én pedig felöltöztem megreggeliztem és indultam is Puhével suliba. Lecsaptam a járdára a deszkám majd suhantam is le a dombon. Mindenki engem nézett ennek pedig két oka van az egyik az, hogy lány gördeszkán nem minden napi látvány a másik pedig Pihe.
-Szoasztok!- köszöntem a balhés négyesnek és Virágnak.
- Jaj de cuki Reni megfoghatom?
- Persze tessék ő itt Pihe.
- Na és, hogy vagy Ren?- kérdezte na vajon ki.... Ricsi mert csak ő hív így.
- Még jól de van bennem egy furcsa érzés ami nem hagy nyugodni a mai nappal kapcsolatban. Na mindegy menjünk mert nem szeretnék megdüketülni- mondtam és mindenki jót kacagott rajta majd bementünk a terembe.
Az órák elég jól teltek minden szuper volt. Igen csak volt....
Utolsó szünetben épp a matek óránk ért véget egész órán fájt a fejem de nem úgy mint most fáj s kész hanem úgy mintha valaki fejbe vert volna. Nem foglalkoztam vele, miután kiment a tanár leakartam menni a többiekkel az udvarra. Amikor felálltam hirtelen belenyílalt a fejembe és szédülni kezdtem.
-  Reni jól vagy?- kérdezte Cortez de a végét már alig hallottam.
- Reni m a baj?- kérdezte már Virág is.
Nem tudtam megszólalni de egyszer csak hirtelen minden elsötétült előttem. Alig értettem a többieket.
- Reni....
- Valaki gyorsan hívja a mentőket!!!
- 9.b mi folyik itt- tehát már itt van Máday is.
Már éreztem, hogy nem kapok levegőt amikor egy ismerős hang szólított.
- Reni kérlek ne hagyj itt engem!- nem értettem tisztán de mintha Cortez mondta volna. Jelezni akartam neki, hogy hallom de hiába próbáltam mozdulni nem tudtam. Végül minden teljesen elsötétült.....