Szjg másképp

Október 21. Hétfő

Reggel boldogabban keltem a hétvégén a lányokkal megszabadultunk mindentől ami Milánra emlékeztetett. Tudom most nem rég voltam formdrásznál de újra más színt festettem bele a hajamba.
Ilyen lett:

Szerintem nagyon jó lett. De vissza a mai napra. Mivel nem akarok Milánnal találkozni reggel vagyis most megbeszéltük a lányokkal, hogy reggel átjönnek és segítenek valami nagyon jó ruhát keresni. Éppen a csengőre ébredtem, lementem és kinyitottam az ajtót a két lány a nyakamba ugrott, igen még Kinga is...
- Sziasztok
- Hellóka, Szijja- köszöntek ők is.
- Na gyere menjünk keressünk valami ruhát.
- Jó menjünk.- mondtam és fél is mentünk.
Ezt választottuk:

A hajam csak begöndörítettük.
A sminkem:

Mikor elkészültem indultunk is. Milán még nem volt sehol, mert hamarabb indultunk el. A suliig mindenről beszélgettünk. Érdekes módon nem hatott meg annyira a szakításunk mint gondoltam. Másoknál napokig szoktak sírni de engem nem hatott meg. Mikor a sulihoz értünk a fiúk tátott szájjal néztek minket.
- Sziasztok- köszöntünk mire ők is.
- Ren nagyon jól nézel ki. Ahogy látom nem hatott meg.
- Még..- mondta Dave és a dombfelé mutatott. A dombon akkor jött le Milán de nem egyedül hanem azzal a csajjal akivel megcsalt.
- Ren jól vagy?- kérdezte Ricsi mire mindenki s társaságunkban engem nézett.
- Miért rosszul kellene lennem?- kérdeztem- a hétvégén jöttem rá, hogy Milán nekem nem szerelemből jelentett sokat hanem mint barát. Nem szerettem nem is fogom. Na de mindegy hogy vagytok?- kérdeztem.
- Jól- mondta Cortez hangja rekedtes volt. Nagyon jól nézett ki, haja sötét majdnem fekete. Szeme kék színű mikor belenéztem akkor elvesztem. Hirtelen olyan érzésem lett mintha pillangóim lennének. Már éreztem ezt mikor hazajött amcsiból csak mikor Milánnal összejöttünk próbáltam elfelejteni de nem ment őt szeretem. Még mindig őt néztem ő pedig engem annyira jól néz ki.
- Hahó lemaradtunk valamiről?-kérdezte mire Cortezzel egyből férenéztünk.
- Ja nem- mondtuk egyszerre. Nem hiszen el, hogy eddig fel sem tűnt, hogy Cortezbe vagyok szerelmes.
Intettem a lányoknak, hogy jöjjenek velem. Bementünk a mosdóba, leellenőriztük, hogy ne legyen bent senki, mikor megbizonyosodtunk arról, hogy csak hárman vagyunk a lányok kérdőn pillantottak rám.
- Lányok szerelmes vagyok- csak ennyit tudtam mondani.
- Úúú... kibe?- kérdezte izgatottan Virág
- Cortez igaz?- kérdezte Kinga. Nem tudtam honnan tudja a fejemet látva megmagyarázta.- Renáta nem hiszem el, hogy ennyire... mindegy láttam, hogy hogy néztek egymásra ne tagadd ő tetszik.
- Igen ő de erről senkinek egy szót sem. Rendben?
- Jó.
- Ne félj nem mondjuk el senkinek.
- Köszönöm.

A nap további része hamar eltelt igazából mint a többi sulis nap, egészen délutánig. Mondtam a többieknek, hogy sietek haza erre azt mondták rendben így hát el is indultam. Lefelé tartottam mikor valaki megragadta a csuklóm és magához húzott és megcsókolt. Nem csókoltam vissza hanem ellöktem magamtól. A többiek a csók előtt jöttek ki így látták, hogy ellököm.
- Te rohadék szemétláda azt mondtam hagyj békén. Ne érj hozzám! Ha nem érted elmondom más nyelven csak hagyj. Sosem szerettelek és nem is foglak!!! - kiáltottam mire a többiek odajöttek hozzám. Milán a tömeget látva elindult de visszaszólt:
- Úgyis az enyém leszel és senki sem tudja megakadályozni!
- De igen mert mi itt vagyunk és megvédjük tőled!- kiáltott rá Cortez. Hangja olyan volt mintha ölni szeretne hirtelen arra gondoltam mi van ha én is tetszem neki. Áh.. az nem lehet így el is tereltem magamban ezt a gondolatot. Suli után Virágék átjöttek és együtt tanultunk majd filmeztünk.