Szjg másképp

December 1. Szerda

Már december is van Úristen jó gyorsan telik az idő. Ezekkel a gondolatokkal indultam a szekrényemhez, miután elvégeztem a reggeli rutinom. A szekrényem előtt állva azon tanakodtam mit vegyek fel. Mondjuk mi máson gondolkodtam volna? Mindegy végül egy egyszerű és mégis jól kinéző oufittem lett.
Szettem:

Így indultam le a szobámból hajamat ami vége még mindig fehér csak hagytam a vállamra omolni. Lent apu reggelizett:
- Szervusz kincsem- köszöntött reggeli rántottáját ízlelve. Nem voltam éhes így csak egy pohár vizet ittam.
- Szia apu- köszöntem miközben a poharamat töltöttem
- Nem eszel?
- Nem, nem vagyok éhes majd estem valamit a suliba, de nekem mennem kell- mondtam és megöleltem aput.
- Szia, de egyél mert hanem számon kérek valakit- szólít meg mire én csak felnevettem és ki is sétáltam az ajtón. Reggeli hideg levegő nagyon rosszul esett így majdnem megfulladtam de mindegy menni kell a bört... akarom mondani a meseszép iskolába. Remélem érződik az iróniám, mert Kinga azt mondta gyakoroljam. A suliig csak zenét akartam hallgatni de valaki megelőzött ebben, és hirtelen a hátamra ugrott ez nem lehet más mint Virág. Az én drága hippi barátnőm rám ugrott és alíg tudtam felállnk, mert olyan lendülettel jött, hogy földre estem vele együtt. Persze ő jól járt mert nem a járdán feküdt hanem rajtam.
- Reni bocsi nem akartam- éz rám bűnbánóan én pedig megölelem.
- Semmi baj- mondtam miközben tovább sétáltunk.
- Hallottam Kingával és a barátjával voltál moziba hétfőn...- de nekem elállt a szavam mi az, hogy barátja erről nekem ő miért nem szólt, mindegy majd számon kérem.
- Hát ők voltak bent a sráccal én viszont Milánnal voltam a mekiben- mondtam mire kikerekedett szemekkel nézett rám.
- Júj, akkor ti most együtt vagytok?- nézett rám ugyanolyan tekintettel mire megráztam a fejem.
- Nem megbeszéltük, hogy sosem kellett volna összejönnünk mivel mi csak barátok tudunk lenni- ecseteltem a helyzetem.
- Hát jó mondjuk szerintem jobban örülnél ha mondjuk A.K- val mentél volna.
- Az igaz de erre nincs sok esély. Sót semennyire esély sincs.
- Miért? Szerintem szép pár lennétek- mondja mire elmosolyodok.
- Lennénk de nem vagyunk és ha így megy nem is leszünk mivel rám se hederít.- mondtam keserű érzéssel a számba.
- Ne aggódj kitalálunk valamit- mondta az én leges legjobb barátnőm.
- Mindegy- mondtam mert a sulihoz értünk.
- Sziasztok- köszöntünk oda a lépcsőn állóknak, ők is így tettek majd mi a büfé felé vettük az irányt. Én csak egy sima cukor mentes sütit vettem, és ekkor jutott eszembe, hogy nem szúrtam. Virággal éppen a terem felé vettük az utat mikor rájöttem.
- Bassza meg- mondtam mérgesen mire Virág furcsán nézett rám- nem szúrtam- mondtam isegesen.
- Jaj az nem jó- mondta kétségbe esetten a lány.
- Nagyon nem fogd meg ezeket lemegyek az orvosiba- mondtam és már el is tűntem. Idegesen haladtam a nővérke szabálya felé mikor valamibe botlottam vagyis valakinek. Melkasának csapódtam így hátra esett de hirtelen visszahúztam. Lány létemre jó erős lettem mi? Gondoltam magamban...
- Ne haragudj nem akartalak fellökni- magyarázkodtam.
- Semmi baj de hová siecc ilyen gyorsan?- kérdezte kb. két fejjel magasabb srác tőlem.
- Orvosiba- feleltem lazán.
- Mi a baj csak nem megjött s fáj?- kérdezte nekem pedig csak egy kicsi kellett, hogy fel ne pofozzam.
- Nem- mondtam mire felkacagott- nem mert cukros vagyok szóval ha most nem állsz félre akkor itt fogok rosszul lenni- modulok rá mire egyből félre állt.
- Bocsánat szöszi-mondta. Szöszi milyen szöszi?
-Nem vagyok szöszi- vágtam rá majd az orvoshoz  mentem. Bent a nővér egy kicsit leszidott de végül beadta csak éppen túl sokáig tartott így az órám felére értem be. Az ajtót megkopoktattam majd be léptem mindenki felém kapta a tekintetét Kardossal együtt.
- Elnézést a kesésért az orvosiban voltam- mondtam mire a tanár csak megértően bólintott.
- Nincs baj ugy-e?- kérdezte aggódóan, mire megráztam a fejem, végül is már nincs. Leültem a helyemre majd Zsolti szólalt meg.
- Tanár úr Reni késhet de mi nem?
- Nagy fejezze be az orvosilag volt. Úgy érzi nem kap elég figyelmet?- Zsolti bólogatni kezdett
-

Jó akkor jöjjön ki hadd foglalkozzak magával!- mosolygott ördögien a tanárunk. Zsolti ilyetén állt fel. Nagy nehezen kapott egy kettest úgy, hogy majdnem kiestem a padból annyira akartam segíteni. Szünetben lementem a büfébe, mert Virág megette a kajám. Éppen a sütit kérem mikor azt mondta a büfés néni elfogyott. Kik szeretik ennyire? Más napokon szokott maradni még három-nég- de ma egy sem volt, pedig azok a kicsi sütik nagyon finomak. Szomorúan indultam vissza a terembe.
- Szöszi!-szólít meg egy nagyon ismerős hang, azonnal hátra fordultam.- Tessék és ne haragudj a reggeliért- néz rám bűnbánóan miközben a kezembe nyomott egy dobozt.
- Nem baj csak rosszul esett, hogy egyből ezt feltételezted. Mindegy megbocsatok.
- Most mennem kell de biztosan találkozunk még.- mondta én pedig bólintottam. A dobozzal a kezembe az osztályom felé vettem az irányt, belépve csak Virág, a rockerek és Gáborek voltak bent.
- Többiek?- kérdem.
- Kint vannak- mondja barátnőm.
- Nem tudom, hogy bírják ilyen hidegben de mindegy. Kinga hol van az óra után egyből felállt és kiment.- néztem a lányra aki kis zsiráfokat rajzolt a füzetébe, ha nem ezt csinálta volna nem is Virág lett volna.
- A pasijával van- ekkor jutott eszembe, hogy beszélnem kell vele.
- Ja jó csak eléggéfura volt, hogy nem is jött oda- gondolkodtam. A dobozt letéve az asztalomra egyből ki is nyitottam. Nagyon kíváncsi voltam mi van benne.
- Ú kitől kaptad?
- Egy felsőstől mert reggel megbantott és ezzel kért bocsánatot- meséltem neki és végre sikerült kinyitni a dobozt amiben az eltűnt sütik voltak.
- Nyammmmi!- kiállt fel Virág.
- Ne már megetted amit magamnak vettem.- szóltam rá.
- Létszi csak egy harit- mondja boci szemekkel mire odadtam egy teljes sütit mire csillogó szemekkel nézett rám.- Köszi- mondta teli szájjal mire felnevettem.
A nap tovább unalmasan telt Kingának írtam egy üzenetet, hogy suli előtt várjon meg mert beszélni szeretnék vele. Kiérve a suliból meglepetésemre Szabi állt ott Kinga barátja. Felém sétált.
- Szia Kinga?-kérdezem nyugtalanul.
- Helló még bent- észre vette feszültségem.- Mi a baj?
- Semmi- hazudtam mire dünyögött az orra alá egy okét. Hirtelen Kinga lépett ki az ajtón.
- Renáta már beszélni akartam veled- tudja mit akarok.- Szóval elmondom. A mozi után Szabi- mutatott a barátjára- hazakísert és csókolóztunk azóta vagyunk együtt- mosolyog.
- Gratulálok- mondtam nem őszintén mert ez a fiú egyáltalán nem Kinga mellé való, de ha szereti nem szólok bele.
- Kösz- mondja Szabi számában valami furcsaságot véltem felfedezni de nem törődtem vele. Ezután haza is indultam mert Kinga és a nagy szerelme randira mentek. Szeretném ha Kinga boldog lenne de Szabival á.... nem is tudom. Nem szólok bele inkább nem mert jobb lesz. Suli után ugyebár hazamentem, otthon tanultam és ettem majd olvastam.