Szjg másképp

Április 15 Péntek

Tegnap nem volt időm írni. Voltam a többiekkel mekibe, majd deszkáztunk, megnéztünk egy filmet a moziban este pedig nagyon fáradt voltam. És ami még jó volt Vladár nem tartott órát viszont pénteken tartott.....

A tegnapi nap után jó kedvel ébredtem zenét hallgatva keszülődtem amit Jake is észrevette.
- Nicsak milyen jó kedved van!
- Aha....de öltözöm.
- Jó-jó elvigyelek?
- Nem kell ma deszkával megyek.
- Jó akkor lemegyek enni. Apud csinált rantottát.
- Megyek én is....
Szettem:

Kezembe vettem a táskám és mér szaladtam is le a lépcsőn. Lent csak Jake ült. Apu már elment anyu meg alszik.
Siettem mivel nem akartam elkésnii.

A sulinál a többiekkel a tegnapi napot beszéltük át és nevettünk majd csengettek.

A nap olyan gyorsan telt, hogy csak akkor eszméltem fel mikor bejött Vladár.
- A mai napon portrét fogtok rajzolni.- akkora szemeim lettek mint egy tenyér.- Rentai maga is!!!
A papírom nézve rájöttem, hogy nincs értelme csinálnom semmir mivel úgyis egyest fog adni. Így csak úgy csináltam mintha dolgoznék.
Kinga összeszedte a papírokat nálam egy olyan arcot vágott mintha azt mondaná neked véged. Tudom...
Mindenkinek leértékelte a rajzát az enyémet utoljára hagyta mint mindig.
- Rentai egyes- emelte fel a lapom. Kimemtem de csenbe annyit mondtam nem érdekel. Erre olyan fejét vágott mintha én lennék az ördög pedig ő az....
- Rentai maga tiszteletlen! Legalább rajzolhatott volna valamit. Attól, hogy kezelik nem szakad le a keze.!- nagy szemekkel néztem rá ő pedig fújtatott.
- Milyen kezelés?- kérdezte Cortez ő volt aki először feleszmélt.
- Á szóval Rentai nem mondta- nézett rám Vladalár mint az ördög.- Rentait kezelik mivel súlyosabb betegsége van.
- Reni!- Kingára néztem aki nagyon mérges volt.
- Hazudtál!- mondta Virág is, erre Cortez csak idegesen elnevette magát majd felállt mivel kicsengettek.
Én pedig szétmemtem teljesen. Mindenki úgy nézett rám mint egy dögre. Megint fájt....
Összeszedtem a dolgaim és elindultam utánuk.
- Várjatok!- Nem álltak meg így utánuk rohantam.
- Ne haragudjatok elakartam mondani de...- Cortez közbe vágott.
- De de?!- mivel felemelte a hangját nagyon megjesztett sose láttam még ilyennek.- Reni elegünk van mindig csak de-de! Sose mondasz igazat!- az egész iskola körénk gyűlt.
- Én nem mondok igazat!- kiáltottam egyet. Már ki akartam tőrni de közbe vágott.
- Igen Reni te ebből mi pedig nem kérünk!- Fájt, hogy ő mondja, fájt, hogy így mondja, és az is fájt amit mondja.- Szóval hagyj minket békén majd akkor szólj hozzánk mikor szépen megtanulsz igazat mondani.- azzal elmentek. Mindenki sugdolózni kezdett.
- Mi van Renike csak nem otthagyták a barátaid.
- Hazug!
- Megérdemli- ilyeneket hallottam majd kitörő belőlem minden. Kiáltottam egyet majd földhöz vágtam a deszkám. Ami darabokban hullott le. Mire észbe kaptam késő volt nem tudtam mit csinálni így csak néztem.
- Istenem egy csődtömeg!
- K@rva!
- Megérdemli!
- Úgy kell neked te hazug!- ilyeneket vágtak a fejemhez. Ez nem is érdekelt igazán csak az, hogy akiket a legjobban szeretek otthagytak és még sem várták míg elmagyarázom. Legyintettem egyet és hazaindultam, olyan voltam mint egy élőhalott nagyon szarul voltam nem hívtam őket nem futok utánuk. De egy biztos Vladárt átkozni fogom a halálomig. Otthon ült anyu és Jake beszélgettek mikor megláttak azonnal kerdezgetni kezdtek de nem szóltam semmit csak felfutottam a szobámba és lefeküdtem. Úgy sírtam mint egy óvodás a szemem bevörösödött, az arcom felvágott szóval f@sza. De nem is a legnagyobb baj, hanem az, hogy elveszítettem az életem. Még mindig előttem van az, hogy Cortez kiabál mégjobban sírni kezdtem. Hiába akartak velem beszélni anyuék még Jaket sem engedtem be. Milán is hívott dr írtam neki, hogy holnap beszéljünk inkább.

Addig sírtam, hogy elaludtam de újra álmodtam az egész napot így megint sírtam. Így ment az amíg végül teljesen el tudtam aludni úgy, hogy reggelig nem keltem fel.