Szjg másképp

Szeptember 02. Szombat

A nyáron amennyire csak lehetett megpróbáltam elfelejteni Cortezt, de nem nagyon memt merre mindenről ő jutott eszembe.
A nyáron nem találkoztam a barátaimmal csak egyszer, mert szinte sosem voltam otthon.

Az utóbbi időben megpróbáltam megváltozni ami nem volt könnyű. A nyáron nagyon lebarnultam és a hajam is nőtt, de levágattam.
A hajam:

Ma voltunk anyuval el vásárolni és megvettük a suliba kellő dolgokat, nem nagyon várom az iskolát de azt annál inkább, hogy a többiekkel találkozzak.

Szeptember 04. Hétfő

Nem nagyon volt kedvem a mai napon üllepnőbe menni, de muszály voltam. Kicsit nehéz is volt azt felfogni, hogy 10.- kes lettem, mintha csak tegnap készülődtem volna a gólyatáborra.

Próbáltam minél hamarabb elkészülni ami nagy nehezen sikerült is, az ünneplőt nagyon utálom, de ma nagyon meleg lesz szóval még jobban megfogom utálni.
A hajam kiengedtem, sminknek pedig egy kis szempilla spirált, korrektor meg szájfényt raktam. Ezeknek se volt sok értelmük mivel olyan meleg volt kint, hogy ezek egyből leolvadnak majd rólam.

Miután elkészültem apáékkal reggeliztem.
- Elvigyelek ma?- kérdezte apa.
- Ha nem gond.
- Nem.
- Akkor jó.- motyogtam miközben megittam az utolsó csepp narancslevem.

Amint végeztünk a reggelivel elbúcsúztam anyától és apával indultunk is a sulihoz.
- Baj van?- kérdezte apa felém pillantva.
- Nincs csak nincs kedvem az ünneplőhöz. Nézd megekkora a vadlim.
- Jaj kicsim!- nevetett apa-  Nincs nagy vádlid!- mondta meg mindig mosolyogva.
- De az van. Ma lehet áthívom Virágot.
- Oké. Alig láttuk a nyáron.- jegyezte meg.
- Tudom. Nagyon hiányzott már!
Éppen megérkeztünk így mikor apa leparkolt elköszöntem tőle és ki is szálltam a kocsiból. A lépcsőn ott állt a szokásos csapat, a balhés négyes, vagyis csak egy része mivel Cortez nincs itthon. Egy Insta bejegyzésben láttam, a Ricsiében, hogy mint mindig megint az első héten kint lesz Amerikában.

A lépcsőn lépkedtem felfelé, kicsit furcsa volt, hogy Virág nincs ott Ricsivel, de gondoltam fel ment a terembe vagy csak bement a büfébe.
- Sziasztok!- köszöntem az ott ácsorgó fiúknak.
- Szia Ren! Rég láttunk.
- Szia! Csoki!- köszönt Zsolti és Dave is.
- Hát igen. Nem nagyon voltam itthon.
- Pont mint C!- röhögött, de nekem nem lett jó kedvem.
- Amúgy, hogy vagy?
- Jól na és ti?- kérdeztem tőlük.
- Minden oké.- tömte magába Zsolti a joghurtját.- Kérsz?- tartotta felém mire megráztam a fejem.
- Virág?- kérdeztem Ricsitől.
- Jön csak elaludt.
- Ja jó, akkor én nem zavarlak.- indultam volna fel.
- Jaj Reni egész nyáron nem is láttunk. Nem zavarsz.
Ez azért jól esett tőlük mit ne mondjak.
- S amúgy mi a helyzet veled?- kérdezte ismét Dave.
- Jól vagyok, de már mondtam.- mosolyogtam zavartan.
- Nem úgy egésségügyileg.
- Ja, hát a nyáron voltam négy vizsgálatra jók az eredmények, de azért majd szeptember végén megyek egy nagy kontrollra.
- Akkor oké.

Tovább sajna nem tudtunk beszélgetni, mert becsengettek és sietnünk kellett a terembe. Virág becsengetés után 10 percel később érkezett. Így nem maradt le semmi nag, dologról.
Az első egy órában Máday új szabályait hallgattuk. Egy órán keresztül csak mondott és mondott. Az igazgató meg lerendezte a dolgot két mondatban.

Ahogy kicsengettek mi siettünk le a büfébe. Nagyon meleg volt bent és kínt is így mikor beültünk Virággal meg Arnolddal a fák alá jól esett a hűs levegő.
- Jól áll a hajad!- nézett rám Virág.
- Köszi. Amúgy hogy vagy?
- Jól és te?
- Meg vagyok.
Arnold mellettünk olvasott meg sem szólalt.
Kicsengetésig beszélgettünk Virággal,  majd ahogy becsengedtek mind hárman beindultunk.

Az ofő órán megkaptuk az órarendet, megtudtuk, hogy mikor milyen ünnepségek vannak, és megtudtuk mikor is vannak a szülőik is.

Ezt az ofő mind elmondta  és még beszélgetni is tudtunk, végül pedig hazaengedett.

Virág és én a suli előtt álltunk és Arboldot vártuk hátha kijön, mert valami beszélni valója volt a tanárokkal. Kint ültünk a lépcsőn és beszélgettünk.
- Mi a baj?- kérdeztem, mert egész nap fura volt.
- Hát tegnap este kicsit összevesztünk Ricsivel.- könnyezett.
- Jaj Virág ne sírj! Ne aggódj minden megoldódik!
- Hozzám se szólt egész nap.
- Ne aggódj biztos át kell gondoljon mindent.
- Lehet.- hirtelen csörgött a telefonom.
- Szia!- szólt Arnold miután felvettem.
- Szia!
- Ne várjatok meg mert sokáig fog tartani.
- Biztos?
- Igen.
- Akkor jó. Szia!
- Szia!

- Baj van?- kérdezte Virág.
- Nem nincs csak Arnold hívott, hogy ne várjuk meg, mert sokáig fog tartani.
- Aha...
- Van kedved ma átjönni?
- Mhm...- ette a nyalókát amitől később a nyelve zöld lett.

Virággal rengeteget beszélgettünk, és nagyon boldog volt. Örültem, hogy legalább eltereli a figyelmét Ricsiről és nem szomorkodik.
Vacsorára nem maradt, pedig anya sokat kérdezte. Megértem Virág miért nem maradt nem akart étel mérgezést kapni. Mostanában bevezettem egy diétát ami miatt én teljesen más kaját ettem mint ők. Este pedig apa és én a konyhában ettük a salátám.