Tansformers Prime: A vezér és az orvos

27, fejezet Vége

( Tj szem szöge)

Mindenki a kis ágy felett áll és nézi ahogy Hope alszik, picit mocorog már mindenki rá csodálkozik. Rá nézek Optimusra – Meddig fognak felette állni?- Karba tett kézzel rám néz – Nem tudom. Talán szólni kéne nekik?- Meg rántom a vállam és vissza nézek a csapatra akik körül rajongják Hopeot – Mıért alszik ennyit?- Smoke teszi fel a kérdést – Mert nagyon pici és sokat kell pihennie – Odébb lököm a többieket és fel veszem a picit és oda megyek Optimushoz – Hadjátok Hopeot most...- Optimus szégyellősen rám néz, vagyis inkább a melleimre – Hope nak kell most egy kis szünet – El vonulok a picivel a szobánkba, elő veszem az egyik mellemet és el kezdem etetni- Kezdek féltékeny lenni – Optimus sétál be és ül le mellém – A saját energonodat adod a kicsinek?- Bólogatok – Nem akarom hogy agyon szurkálva az energonos tűvel. Amikor meg próbáltam meg itatni akkor meg majdnem le öntöttem. Így könnyebb- Át karol – De honnan jött ez az ötlet?- Fel nézek rá – Az ember anyák ezt csinálják a babájukkal így etetik őket – Optimus meg fogja a másik mellemet – Ez az enyém az meg az övé- Forgatom a szemeimet – Nem vagy képes osztozni?- Közelebb hajol hozzám – Ha rólad van szó akkor nem – Ad egy kedves csókot és meg simogatja a pici fejét -Én is kaphatok egy kis energont a melledből?- El nevetem magam- Ne viccelj nem adok- Ahogy a szabad mellemet fogja úgy gondolom nem viccnek szánta – Komolyan mondod?- Kacéran bólogat – Ha ő végzett akkor adok – Hope amint végzett megint álomba ringattam és le fektettem a mi ágyunkba. Le ülök a székbe Optimus meg elém térdel és el kezdi szívogatni a mellemet, el engedi és le nyalja a szájáról az energont – Meg értem már miért eszik annyit Hope – Játékból rá csapok a kezére és el takarom a melleimet – Te perverz – Rám mosolyog és meg simítja az arcomat. Rá néz a picinkre aki édesen alszik – Kira nem tért vissza?- Rá nézek Optimusra – Még nem...még a jelét sem vesszük – A pici el kezd mocorogni, ezek szerint érzékeny a stresszre. Oda megyek hozzá és a pociát kezdem simogatni – Akkor vissza ment Megatron hoz? Él egyáltalán?- Optimus csak bólogat – A halálnak soha sincsen kedve el jönni Megatronért ezért él még – Meg is értem, ha a halál hejébe lennék nekem sem lenne kedvem egy fél őrültet el vinni aki a saját baromságait prédikálja – Függenek egymástól?- Optimus ide húzza a széket és le ül mellénk – Igen nagyon is – Rá nézek a picire aki engem néz a hatalmas kék szemeivel – Mi van tök mag nem alszol inkább hallgatózol?- El húzom a kezemet a feje előtt – Aludjál ne hallgatóz kis kíváncsi – Tovább néz engem és ki nyújtja a pici nyelvét – Kira csak nem olyan hülye hogy vissza megy ahhoz az őrülthöz. Ugye?- Bólogat – De igen van olyan hülye – Fel veszem a picit és félig fekvő félig ülő helyzetbe teszem – Így úgy néz ki mint egy nyomorék – Be mutatok neki – Nem nyomorék – Le nézek – Jó lehet igazad van tényleg kicsit úgy néz ki így mint egy nyomorék de nem ez a lényeg- Vissza nézek a szerelmemre – Azok a valamik mi a francok voltak?-Optimus rá könyököl a térdeire – Még nem tudjuk, Rachet még vizsgálja őket de már el kezdtük írtani őket nehogy a kis sárkány és Hope meg sérüljön – Fortyog bennem az olaj hogy sárkánynak hívott de igaza van – Nagy valószínűséggel a toxen és a cybonikus pestis egyvelege tette ezt velük- Optimus el kezdi Hope hasát bögdösni – Meg a sötét energon, lila volt a szemük azoknak a Veknikonoknak – Sóhajtok – Akkor azok amik kint vannak egy két lábon járó fertőzések – Optimus érti mire gondolok – Ránk nézve életveszélyes ha ki megyünk az erdőbe – Bólogatok – Vagy ha be hozza valaki a fertőzést, minden képpen fertőtleníteni kell magát ha be lépnek a bázisra- Feljebb emelem Hopeot és a mellkasomra döntöm őt – Akkor muszáj be jelentenem egy járvány készültséget itt a bázison- Fel áll és le hajol hozzám – Ameddig intézkedek vigyázzatok magatokra – Ad mind a kettőnknek egy puszit és el megy. 

(Optimus szem szöge)

Be jelentem a bázison a járvány készültséget, a meg felelő óv intézkedések mellett muszáj ki irtanunk az eltévelyedett álca katonákat itt az erődben- Optimus fogtuk végre Kira jelét meg egy másikat is – Oda megyek a monitorhoz – Az erdő másik oldalán vannak – Rachet próbáld meg be mérni a másik jelet is. Raffael engedd fel a drónt – Raffael hozott egy drónt amivel át tudjuk így is fésülni az erdőt hogy mekkora a veszély. Rachet nagy erőkkel próbálja be mérni az ismeretlen jelet a drón meg mingyárt oda ér – Csak óvatosan Raff ki tudja ki van Kirával – Figyelmezteti Smoscreem Raffaelt. A drón 5 perc alatt oda ért Kirához és- Megaton – Mondom ki hitetlenkedve – Túl élte?- Hallom a kérdéseket magam mögül, és a felelmet ami el uralkodik a csapatomon – Csendet!- Emelem fel a hangomat – Raffael lehet hallani miről beszélgetnek?- Raffael gyorsan ad hangot a kép mellé, valamennyit lehet hallani hogy beszélgetnek de nem lehet azt sem tisztán ki venni. Át alakulnak utána fel szállnak – Ne veszítsd őket szem elől- Karba teszem a kezemet és figyelem mit vesz fel a drón. Egy idei mennek utána le szállnak valahol Primus háta mögött egy el hagyatott városban – Rachet mit lehet tudni a városról?- Rachet gyorsan utána néz – Évek óta lakatlan a nagy mennyiségű sugárzás miatt – Bólogatok – Mit akarhatnak ott?- Teszem fel a nagy kérdést de nem kapok választ.

(Kira szem szöge)

Megatron és én úgy döntöttünk hogy el vonulunk és minden kapcsolatunkat meg aszkítjuk az autóbotokkal és az álcákkal. Véget vetünk ennek az egésznek, mivel nincs hova haza mennünk így átmenetileg olyan helyre kellett jönnünk ahol a kíváncsi tekintetek messze el kerülnek minket. Oda fordulok Megatronhoz – Köszönöm – Közelebb jön hozzám és át ölel – Ezen nincs mit köszönni – Meg fogja az államat és meg csókol. Tudom hogy Optimus és ő a saját népnék akart jót csak más szemszögekből. El hajolunk egymástól – Derítsük fel a terepet utána rendezkedjünk be – El indulunk közben meg jelöljük a területet egy lila X el- Át kell majd néznünk a Nemesis roncsait hátha van ott valami amit használhatunk – Meg fogom Megatron kezét – Meg kell keresnünk egy kevés energont is hogy ki húzhassuk valameddig – Bólogatok – Valami bánt királynőm?- Fel nézek Megatronra – Tudod Tjnek és Optimusnak lett egy babája akit...meg szerettem volna ismerni...- Nem tudtam meg ismerni azt aki Tj hasában pihent. Hirtelen Megatron meg áll – Menny el hozzájuk akkor én fel derítek itt – Meg rázom a fejem – Ha vissza megyek akkor kérdezősködnének azt meg nem akarom – Elém áll – Optimus mindig azt szajkózta hogy "Az álcák és az autóbotok békét köthetnének" meg hasonlók. Itt az ideje ezt meg lépni – Értetlenül nézek rá – Hogy hogy...meg változott a véleményed?- Meg simítja az arcomat – Fejezzük be ezt a gyerekes háborút és nézzünk szembe a tényekkel...Vagyis inkább az igazsággal és hagyuk ezt az egészet hátra – Be akarja már fejezni, végre fel fogta mit tett ezzel a háborúval – Mennyünk – Át alakulok és meg indulunk a bázisra.

(Optimus szem szöge)

Kira és Megatron meg indult a bázis felé- Optimus tudom hogy hallasz engem. Meg adok egy koordinátát itt találkozzunk -Megatron szólt be a mi rádiónkon, gondolom Kira adta meg neki a frekvenciát amin kommunikálunk. Fel fegyverkezünk és meg indulunk a meg jelölt helyszínre, fedezékbe vonultunk. Hallom ahogy le szállnak mind a ketten – Optimus akár hol is vagy gyere elő. Békét ajánlok – Mutatom a többieknek hogy maradjanak itt, fel állok és oda megyek Megatronhoz – Békét ajánlasz? Mi a hátsó szándékod?- Meg rázza a fejét – Nincs hátsó szándékom. Fejezzük be ezt a gyerekes cívódást és éljünk békében – Szerintem meg sérült a halló szenzorom ha Megatron ilyet ajánl – Mik a fel tételeid?- Össze néz Kirával utána vissza rám – A fel tételeket rád bízom – Bólintok- Vissza megyek a csapatommal meg tárgyalni ezt- Vissza megyek a menedékünkbe – Mit akar Megatron?- Kérdezi a rádiómon keresztül Rachet – Békét ajánlatot  nekünk és hogy szabjuk meg a fel tételeket amivel véglegesen béke maradhat – Látom a hitetlenkedő tekinteteket ezt követően jönnek a vádak hogy ez valami trükk meg hasonlók. Nem hallom hogy mit mondanak csak a saját gondolataimat. Hirtelen a rádiómon keresztül hallok egy ismerős nyöszörgést – Tj...Hope...- Suttogom a nevüket – Hallottam mi történik oda át – Fel állok és mindenkitől távol megyek – Mit csináljak? Mi van ha ez egy csapda?...- Hebegek habogok össze vissza mire Tj meg állít – Gondold át nincs se serege, se Cybertron amiért küzdenétek. Lehet rá jött hogy az a sok száz éves harc felesleges volt és be akarja fejezni már ahogy te – Fel tör bennem minden emlék mikor először találkoztam Tj el, mikor először vallottam neki szerelmet, a kis lányunk meg foganása...minden. Helyesen kell döntenem ettől a kis lányom a feleségem és a csapatom élete függ. El indulok Megatron felé a fel tételeimmel...

4 évvel később...

(Tj szem szöge)

4 év alatt sok minden történt, Optimus és Megatron meg állapodtak hogy egy csapat lesznek. Így meg alakult a Szellem nevű alakulat Megatron és Optimus vezetésével. Flower át helyezett mindenkit egy katonaságra ami tele van emberekkel, nem zavar csak fura. A nyilvánosságnak is fel fedtük magunkat az állam teljes védelmet adott nekünk, így nyugodtan élhetünk végre. Be állok a bázis ajtajába és nézem ahogy Hope Megatron és Optimus körül kering, régen rettegtem volna ha Megatront meg látom a kis lányom körül de most csak nevetek rajta ahogy a kis lányom rajong értük. Ode megyek hozzájuk és át ölelem Optimust – Kicsi lány hogy nem fáradsz el végre?- Megatron mosolyogva emeli fel Hope ot – Örüljél hogy körbe rajong valaki – Szólal meg Kira aki ki veszi Megatron kezéből Hope ot- Hogy bírtad te Hope all ezt az egészet?- Kira meg simogatja az egyre nagyobb hasát – Nehezen- El nézünk mind a bázis felé... Szerintem mind ugyan arra gondolunk...Végre vége van...