Prisoner!-TaeKook

2. évad 3. epzód

2023. 12. 31.

KTH:

Miután itt hagyott minket, elkezdünk beszélgetni, mint kiderült elég nagy fába vágta a fejszéjét.

-Biztos van erre egy másik megoldás. Nincs vesztve minden!-gondolkodok el ezen.

-Figyelj..

-Taehyung-mosolygok rá.

-Figyelj, Taehyung, sajnos ez nem ilyen egyszerű. Ha látnék más kiutat, már rég megtettem volna, de ez ellen semmit nem lehet. Már akkor aláírtam az ítéletem-mondja beletörődően.

-Szemét egy világ-sóhajtok fel.

-Ugyan. Legalább Beomgyu jó kezekben lesz. Főleg, hogy Kook a párod!-mosolyog sunyin.

-Persze, Guk is gyerek, nevelhetek hármat egyszerre. Ó, bocs, négyet, a kutyát is én etetem!-háborodok fel.

Lisa csak kuncog egyet. Szegény lány! Kicsit sajnálom, de mit tudok tenni? Aki nem akarja, hogy megmentsék, azt bizony nem is fogják tudni.

-Hát, ha ezt akarod.., de Jeonggukkal beszélned kell erről. Nem fog csak úgy elengedni-húzom el a szám.

-Majd mondok neki valamit-legyint majd a fiához fordul és elkezdenek beszélgetni.

Magukra hagyom őket, hiszen ez az utolsó pár óra, hogy találkozhatnak utoljára. Neki állok valamit főzni, nemsokára vacsora, biztos mindenki éhes lesz. Egy óra múlva hallom az ajtó nyikorgását, ezzel jelezve, hogy valaki bejön rajt. Majd egy hang is társul hozzá.

-Baba, megjöttem!-pár perc múlva már mögöttem is terem.

-Szia Guk, lassan kész a vacsora, teríts meg négy főre-utasítom.

-Semmi puszi vagy 'hiányoztál'?-kérdi felháborodva.

Nem szólok semmit.

-Jól van-fogja magát és megterít.

Az utolsó simításokat végzem el, mikor Beomgyu a lábamnak szalad. Pici fejét felemeli, rám néz, s látom, hogy a szája sírásra görbül. Megsajnálom, így óvatosan közelítek hozzá, nehogy megijesszem, de nagy meghökkenésemre, amint leguggolok, rögtön a karjaim közé fut.

-Hé, Manó, mi történt?-simogatom finoman a hátát.

-Anyu és a bácsi veszekednek!-hüppög, hogy ne sírja el magát.

-Várunk egy kicsit, ha nem jönnek kimegyek értük, rendben?-túrok hajába, hogy össze borzoljam.

-Ne! Így is sokat szenvedek a hajammal! Ne, hagyd abba!-nevetgél az ölembe.

-Csikis vagy?-kérdezem egy huncut vigyorral.

-Nem!-kiált fel rémülten, majd lepattan rólam.

Gonoszul somolygok, mire hátrálni kezd, aztán elrohan én pedig utána.

-Anya! Tata nem hagy békén! Segíts!-fut anyja lábához.

Ők hirtelen befejezik a beszélgetést, csak ránk fókuszálnak. Úgy látszik tényleg komolyan veszekedtek.

-Úgy is elkaplak, Beomie!-közeledek felé.

Váratlanul Guk lábához fut, erősen kapaszkodva belé. Ez sem tántorít el, pedig ha tudtam volna, mire megy ez ki valójában.. Úgy gondoltam, hogy átölelem Beomgyut a férfi lábával együtt és ez sikerült is volna, ha a kicsi fiú nem lenne ilyen ravasz. Ugyanis, drága párom fia úgy döntött, hogy pont akkor megy el, mikor éppen már elkaphatnám. Elég kellemetlen szituációba keveredtem. Itt a párom exe, a fia és ráadásul ezt még élvezi is a hülye feje. Fejem ágyékához közel van, lendület miatt neki nyomódik. Ahogy ezt megérzi, azonnal felránt, kezei megtalálják a derekam, amit átkarol szorosan magához húzva. Lágyan rám mosolyog, s ajkaimra hajolva kezd szerelmesen csókolni. Testem beleremeg az érzésbe, hiszen három éve nem éreztem ezt az érzést tőle. Megmelengeti a szívem, hogy még ezek után is ennyire szeret és ennyire kitartó volt. Nyelve szelíden végig simít ajkaim között, engedélyt kérve a bejutásra, amit lassan megadok neki. Ízlelőszerve akadozva érinti az enyémet, mintha félne attól, hogy egy óvatlan pillanatban eltűnök, ezért kicsit ajkába harapva ösztönzöm, hogy nyugodtan lehet picit durvább is. Villámgyorsan felkap ölébe, majd elkezd felsétálni velem az emeletre.