Prisoner!-TaeKook

1. évad 21. rész

2020. 12. 09.

KTH:

-Ezt nem tudom elhinni.. Hogy írhatott ilyent?! Baszki és akkor sír a szája, hogy nem vagy vele!

-Namjoon nyugi. Amúgy nem tudom, hogy mennyire ismered, de ilyent amit most művel miattam, csak nem játsza meg. Egy év? Az túl sok. Senki nem játszaná meg ennyi ideig. Valami biztos van a háttérben..

-De azért ilyet baszki! Helyedbe felpofoztam volna.

-Ja, csak akkor nem tudtam volna angolosan távozni.

-Meg az apád faszát távozol el angolosan..-mondja miközben a képeket fixírozza.

Vajon mi történt akkor?

-Nem tudom. Túl valódinak tűnik. Lehet, hogy nem is igaz ez az egész. Ismerem, nem csinál ilyet.

-Hajjjj... Ezért tűntem el. Semmi másért.

-Nem volt megoldás, hogy csak úgy elmész. Mindent hátra hagyva, ráadásul a barátaidat is itt hagytad minden válasz nélkül.

-Hidd el tudom, de hirtelen ez jutott az eszembe. Nem tudom. Küld át bluetoothon a képeket magadnak, átvizsgálhatod. Én meg ha már itt vagyok, bevásárolok-mondom és odaadom a telefonomat.

Elveszi majd átküldi magának.

-Rendben. Amint van valami fejlemény, máris hívlak.

-Oké... De hé! Nincs is meg a számom!

-Tae.. Nem vagyok kezdő-vigyorog rám.

Elmosolyodom én is.

-De senki másnak!

-Senki másnak!-nyújtsa a kisujját, amibe beleakasztom én is a sajátom.

Még pár szót váltunk, aztán el is válnak útjaink. Beülök a kocsimba és elmegyek egy nagyobb bolthoz. Beparkolok, felhúzom a maszkom és bemegyek.

*egy és fél óra múlva*

Nem hiszem el mennyien vannak. Miért pont ilyenkor? Ráadásul Jin mögöttem, Minjae előttem áll a kasszánál. Mily' szerencse adódik meg nekem! A maszk meg a sapka takarja az arcom nagy részét, de azért lefele nézek akkor is. Majdnem le is buktam, Jin még szólt is hozzám, én meg mélyebb hangon válaszoltam aztán mentem is el, mert a maszkomért akart nyúlni. Meleg helyzet volt.
Kifele tartok a kocsimhoz, oda érek felnyitom a csomagtartót bele pakolok mindent és lecsapom.

-Ha hülyének nézel, ha nem, akkor is ismerős vagy-elkap a szívroham.

Jin?!
Mi a faszért volt jó?!
Már majdnem lebuktam.

-Nem nézem hülyének. Sokan kevernek össze az ismerősükkel. Van ez így-mélyítem be az amúgy igen mély hangom és viszem vissza a bevásárló kocsit.

Nem utánam jön?

-Az nálam nem így van. Ha valakire gondolok, az ő is lesz. Nem tudom ismered-e Taehyungot-lép mellém.

Még sincs akkora szerencsém?

-Nem is hallottam ezt a nevet életemben-ejtem ki.

-Gyanús vagy. Megfáztál?

-Nem, miért?

-Furcsa a hangod. Ráadásul már hallottam és nem ilyen. Ja és hasonlít Taehyungéhoz-te édes jó Istenem.

-Mondom, nem ismerem Taehyungot.

-Nem hiszem el! Miért jársz maszkban? Azt hiszed nem figyellek?!-háborodik fel vissza fele menet.