Prisoner!-TaeKook

1. évad 2. rész

KTH:

-Azt te csak hiszed takony...-nyakamra hajol és rálehel.

Erre kicsit kiráz a hideg.

-Mit csinálsz?-nem mond semmit.

-Mi a faszt csinálsz?-szólok rá hangosabban, de semmi csak ott van, folyamatosan a nyakamra lehel, mélyeket lélegezve.

Elakarom már lökni mikor megfogja a csuklóm és fejem felé fogja. Itt már megijedtem, de nem látszik annyira...remélem.

-Hallod amit mondok?-már félek, hogy nincs magánál.

-Hallom-szólal meg.

-Azt csinálok amit akarok, ha tetszik, ha nem.

-Mire akarsz kilyukadni?-nézek kérdőn magam elé nézve.

-Csicskám vagy...

-Mondtám már, hogy n...

-De az vagy-szorítotja meg a csuklómat.

-Csicskám vagy és azt csinálok veled amit akarok-nyalja meg a nyakam.

Na itt feszül meg minden izmom. Nem sok kellett, hogy megüssem. Utána elengedi az egyik csuklóm és rásimít a tagomra. Lefagyva nézek tovább magam elé, engem ott hagyva. Itt kicsapta a biztosítékomat. Alig bírom mozgásra bírni a lábamat. Mivel van még két óránk vissza ülök inkább a helyemre. Remélem Jiminnel nem csinálnak semmit. Mondjuk Yoongi biztos nem. Fasznak kell mindig vissza pofáznom. Miért velem történt meg? Most egy életre a nyakamon fog lógni. Nem pénz kell neki. Akkor mi? Az, hogy a csicskája vagyok nem lesz elég neki. És mit ért azon, hogy „taknyos" vagyok, hogy még nem tudhatom? Istenem most az a két év kurva sokat számít! Következő szünetbe megverem. Vagy bezárom a wc-be és addig nem engedem ki amíg nem mondja el mit akar. A második opció jobb. Csak ügyesnek kell lennem, de úgyse teszem meg. Elmosolyodom-nem tudom miért-és akkor jönnek be a többiek, így gyorsan levakarom azt a mosolyt, mert így nem szoktak látni csak ha Jiminnel vagy Jinnel vagyok.

-Hát te hol a bánatba voltál?-von kérdőre Chim.

Most mit mondjak?

-Volt egy kis dolgom-rántok vállat.

Yoongiék már ott ülnek mögöttünk.

-Nem bántottak?-kérdem halkan felé fordulva.

Jungkook előrébb hajol egy kicsit, hogy hallja. Ebből nem eszel! Jimin veszi a lapot és megrázza a fejét.

-Akkor jó-közelebb jön és halkan mondja.

-Csak Yoongival beszélgettem. Azt mondta, hogy amióta Jungkook meglátott nem tudja kordában tartani.

-Mivan? Miért?

-Ő se tudja. Azt mondta vigyázz vele. Nem egy átlagos gyerek.

-Nem egy átlagos gyerek?

-Nem. Ahogy Yoongi sem. Nem tudom mit értenek ezzel, de addig nem érdekel amíg én nem vagyok bajba miattuk. Yoongi tuti nem fog bántani...engem legalábbis nem-Jungkook közelebb próbál jönni, de halkabbra vesszük magunkat, mert már túl feltűnő.

-Ez fura. Kíváncsi lettem, hogy akkor mik ha nem átlagosak. Maffiózók? Bérgyilkosok? Vagy kémek?-miközben ezeket sorolom, elkezd nevetni Jimin.

Én is eleresztek egy mosolyt, majd bejön a tanár. Így Jungkook mérgesen visszaül a helyére. Én nem tudok oda figyelni az órán, mert rajtuk jár az eszem. Ha nem átlagosak akkor mik? Akkor Yoongi sem 18. Lehet 22 is. Mire célzoz ezzel Yoongi? Szerintem túl sokat mondott el. Nekem nem baj, de nem fél, hogy Jimin másnak is elmondja? Nem olyan, de ennyire biztos benne? Egész órán ezen jár a fejem.