Prisoner!-TaeKook

1. évad 13. rész

KTH:

-Tae..Tae..engedj el..nem kapok levegőt..- Yoongi?

Lassan engedek a szorításon, elengedem, majd a másik oldalra fordulok és magzatpózba húzom össze magam. Milyen álom volt ez?

-Köszi-veszi gyorsan a levegőt.

-Rosszat álmodtál? Csak mert sírtál...-halkul el.

Bakker.

-Igen. Rosszat álmodtam. Ne haragudj, hogy felébreszettelek..-motyogom és szipogok.

Tényleg nem állt szándékomban felébreszteni.

-Nem baj. Ideje volt. Meg kell néznem Jungkookot-áll fel.

Egy kérdést még fel kell tegyek.

-Hogy tudsz így a szemébe nézni?

-Mondjuk azt, hogy megszoktam. Az ember előbb~utóbb vagy megszokja vagy megszökik-néz hátra utána felmegy.

Én nem szeretnék egy darabig vele lenni. Gondolkodnom kell...

-Tae, te sírtál?-jön ide aggódva Jungkook.

Megszokik vagy megszökik....

-Semmi baj. Csak rosszat álmodtam..-erőltetek magamra egy mosolyt.

Furán néz, szorosan megölel majd a fülembe súg.

-Miért nem aludtál velem? Miért van itt Yoongi? Megint lázas voltam?-mondja szomorú, elfulló hangon.

Yoongi valamiért lágy mosollyal néz minket, lehet hallotta Jungkook kérdéseit, de nem tudom viszonozni neki.

-Nem, nem voltál lázas. Azért nem aludtam veled, mert filmeztem, nem tudtam elaludni. Yoongi pont benézett hozzánk, hogy mi a helyzet, de itt maradt..

-Együtt aludtatok?-teszi fel kicsit hangosabban a kérdést.

-Nem, én a fotelban aludtam-válaszol helyettem Yoon.

Én csak bólogatok, már amennyire tudok, hiszen a feje még mindig a nyakamba van.

-Igen ott aludt..-nézek magam elé.

-Hány óra?-Jungkook.

-Fél hat-Yoon.

-Én vissza alszok. Yoongi itt maradsz?

-Ha nem gond.

-Nem, nem az. Aludj csak. Hozok valami takarót-és indulok is fel.

Gyorsan keresek valami takarót, le is viszem.

-Őszintén. Mi történt tegnap?-Jungkook.

Szóval sejti.

-Semmi Jungkook. Nyugi nem történt semmi.

-Akkor miért viselkedik így?!

-Lehet az álma miatt-ránt vállat Yoon.

Hát az miatt is.

-Milyen álom?

-Nem tudom. Nekem se mondta el-csak morog egyet.

-Tessék, itt van!-lépek elő.

Odaadom neki halvány mosollyal, majd megyek vissza a szobámba. Lefekszem a fal felé és próbálok vissza aludni. Nem megy. Nyitódik az ajtó, be is csukódik, közeledik az ágyam felé és befekszik mellém. Óvatosan átkarol és a fejét a nyakamba bújtatja.

-Mit álmodtál?-húz közelebb magához és a nyakamba puszil.

Hát pont nem neked akarom elmondani.