Prisoner!-TaeKook

1. évad 8. rész

KTH:

*öt órával később*

Lassan öt órája. ÖT ÓRÁJA BENT VAN! A saját szobámba nem tudok bemenni. Jelenleg most lesz fél hat, teljes sötétség, ezért bezárom az ajtót. A tv-n keresgélek egy órája valamit.
Amikor hazajött nagyon megijedtem. Nem szólt hozzám, nem kiabált, nem veszekedett. Csak egy darabig nézett. Szemei pirosak voltak. Mielőtt bármit is szólhattam volna, bement a szobámba. Azóta Jimin is rám írt, hogy mi van, de nem írtam vissza semmit. Jinnek vissza írtam mielőtt aggódni kezdene. Nem értem, hogy miért így reagált rá. Csak elmentem sétálni, mert nem akartam hallani ahogy...na értitek. Magamhoz sosem nyúltam, nem is tudom milyen csak hallottam róla. Meg egyszer láttam videón...de esküszöm, hogy rám erőltették! Jin és Jimin be voltak baszva én voltam józan és hirtelen kipattant a fejükből, hogy ez milyen móka lesz. Engem is hívtak, de először nem mentem aztán beleegyeztem, mert úgy se hagytak volna békén. Még oké elnéztem volna a videót, ha nem melegek csinálták volna! Persze semmi bajom sincs velük, tényleg, én nem ítélem el őket, de nézni azért kényelmetlen. Mikor vége volt futottam a wc-re, mert lerókáztam volna mindent, ha nem megyek el onnan. Másnap reggel elmondtam nekik mit csináltak velem. Jimin csak röhögött, Jin az elején elpirult majd nevetett Jiminnel együt.

Szóval a szexuális téma nálam általában tabu. Nem izgat. Inkább vagyok az aki sorozatokat néz, zenét hallgat, olvas, tulajdonképpen aki kicsit úgymond „kivétel" vagy „nyomoronc" , stb, ki hogy hívja őket. Senkibe sem voltam|vagyok szerelmes. Talán azért, mert a sorozatokban vagy a filmekben látom milyen szar, fájdalmas és nyálas tud lenni. Na ezek nekem annyira nem kellenek. Elég nekem a bűntudat ami mindennap felemészt. Viszont ne csak a negatív oldalát nézzem mindennek, néha jó is. Csak ha viszonozzák. Igazából, hogy Jungkooknak mi vagyok|lettem számára, az nekem még rejtély. Miért olyan más velem? Miért csinálja ezeket? Talán én vagyok az első áldozata? Nem szeretnék az lenni.

Kimegyek a konyhába valamit gyorsan összedobni, mivel Jungkook nekem bevásárolt. Remek, ezt is fizethetem ki neki. Most megtudta milyen csóró vagyok. Omo...a munkahelyemre is be kéne néznem. Pár napig nem mentem be. Remélem az állásom meg van. Kész kajával megyek vissza a nappaliba, leülök és keresem a kedvenc csatornám. Amikor végzek az evéssel leteszem a kanapé előtti kis asztalra és elfekszem a kanapén. Fél óra múlva már az álmomban találom magam, ami nem éppen a legvidámabb.

JJG:

Amikor megláttam azt a cetlit, hogy elment tudtam, hogy miattam, mert meghallotta. Nem akartam elkergetni, így nagyon megijedtem, hogy hang nélkül ment el. Nekem valamiért fontos lett számomra még Lisanál, a volt barátnőmnél is. Amikor hazajöttem Jimintől féltem, hogy valaki elvitte messze tőlem. Viszont mikor Taehez vissza jöttem és megláttam, hogy ott ül, semmi baja, akkor vegyes érzelmek kaptak el. Dühös voltam, mert elkergettem. Megkönnyebbültem, mert nincs baja. Meg akartam verni, mert csak úgy elment, pedig aztán nem is hibás. Oda akartam menni leteperni...és sok más.
Inkább bementem a szobájába és bezárkoztam. Szegényt onnan is kilökdösöm. Fél hat van. Öt órája, hogy nem mentem le. Egyszerűen nem tudok a szemébe nézni. Na, de várjunk, várjunk, várjunk...
Mióta érdekel ez engem? Mióta lettem én ilyen gyenge? Ez a taknyos nagyon elcsavarta a fejem. Fél óra tétovázás után eldöntöttem, hogy lemegyek enni meg inni. Lemegyek, csinálok kettő szendvicset, megeszem utána iszok egyet. Mikor indulok felfele meghallom, hogy valaki szipog. Rögtön a hang irányába kapom a fejem és megyek a nappaliba. Taehyung sír megint. Megint rémálmai vannak, de neki miért? A szülei miatt? Ennyire mardossa a bűntudat? Mikor letérdelek mellé és elkezdem cirógatni, valamennyivel nyugodtabb lett. Ölbe kapom és felviszem a szobájába. Én lemegyek a nappaliba tv-t nézni. Szerintem itt alszok. Jobb is. Kezdek már bealudni mikor Tae üvölteni kezd. Fél perc se kell mire odaérek hozzá.