Szomszédom Niragi II.

22.

- Nira ! Azonnal beszélnünk kell! Igazad volt! - kiabáltam miközben leraktam a szatyrokat a kezemből.
- Megyek! - majd hallottam higy a fürdőből botorkál elő.

- Ó , Jane! Miújság? - ölelt meg de én nem viszonoztam.
Eszembe jutott egy Joly Joker!
- Hát , na , igazad volt! Mégse olyan normális senki mint hittem! - hajtottam le a fejem , miközbe az arcomat dörzsöltem , és eljátszottam egy mű sírást.
Tudtam hogy erre rá kap!
- Babóca! Gyere ide , mi a baj? - nyúlt a kezemhez es próbált odabújni, mire ellöktem , elvettem a kezem es másodpercek alatt megváltozott az arcom.

- Ne érj hozzám! - szuszogtam. Fél évig azt a kurvát kefélted mellettem , úgy hogy mellőlem felkelve szöktél meg! MINDENT TUDOK! HALLOTTAM 10 PERCE LILY SZÁJÁBÓL! TŰNJ EL A FASZBA AZ ÉLETEMBŐL! HA LÁTSZ NE ISMERJ FEL SEHOL! ÉN CSAK PROVOKÁLÁSBÓL SMÁROLTAM JAMESSEL , DE LEHET MÁSKÉPP IS TESZEK MAJD ! MENJ A PICSÁBA TE ROHADÉK! - fröcsögtem , mire elkapta a kezem mutogatás közbe és a nyakamnál fogva a falhoz vágott. De persze nem esett bajom, mert tudtam hogy nem bántásból teszi. Majd közel hajolt hozzám és mélyen bele nézett a szemebe.
- Fejezd be Jane! Lily hazudgál össze - vissza! Ha kicsit is gondolkoznál, mindig észre vetted ha csak pisilni is feljelek , akkor szerinted majd en ellogok mást kefélni, ha téged szeretlek mai napig? Neked teljesen elment az eszed? Mellesleg Lilyhez semmi közöm , okoska! - lökött neki újra a falnak , majd elengedett és hátat fordított nekem.

- Persze , ezt is most találod ki! A te nevedet mondta! Nem vagyok süket! És reggel láttam amit láttam! És rólam beszélt , hogy elvett tőlem!

- Mert ő mai napig nem tudja hogy én vagyok az, csak hogy ti megmaradhassatok! - szólalt meg Nira tesója   , aki a konyha ajtófélfájának támaszkodva nézett ránk.

- Hogy mi? - néztem rájuk értetlenkedve.

- Lényegtelen. Mostmár közölted hogy hogyan tovább! Rendben! Akkor hajrá! - nézett rám utálkozva Nira. - Légy akárki mással! De akkor felejts el! Mert elég ebből! Ha nem fogod fel hogy szeretlek akkor ennyi. Ez minden! - majd fogta magát , kikerült majd becsapva maga után az ajtót eltűnt.

- Sajnálom...makacs! Majd megnyugszik! - mire értetlenül álltam ott , majd elköszöntem és beültem a kocsiba. Azonnal egy játszót kerestem , hogy tudjak hintázni. Nekem már ezt nem viselik el az idegeim!