16.rész

3.7K 125 5
                                    

Aria Bianchi:

Reggel, ahogy felkeltem boldogan konstatáltam, hogy Damian mellettem van. Mikor felkelt halvány mosoly ékesítette férfias, karakteres arcát.

-Jó reggelt! -Mondtam, mire ő jól esően hümmögött.

-Mit csinálsz ma? -Kérdeztem tőle.

-Nem tudom még. Szerintem itthon leszek anyámmal.

-Istenem! Teljesen megfeledkeztem az anyádról. -Fogtam a fejemet.

-Semmi baj. Megérti majd. Mit terveztél mára?

-Be kell mennem a céghez, utána Lia-val találkozom. Miért?

-Este nyolcra készülj el! Elviszlek valahova! -Mondta miközben kikelt mellőlem az ágyból.

-Oké, de mégis hova? Mit vegyek fel?

-Valami szépet. -Mondta, majd egy homlok puszival búcsúzott.

Miután vagy még három percig értetlenül bámultam magam elé, elkészültem, egy világos farmert, egy fekete, pántos bodyt és egy színben egyező blézert vettem fel fehér tornacipővel, néhány kiegészítővel és már kint is voltam a szobából. A konyhában Maria elkészítette a kávémat és oda adta a gyógyszereimet. Míg George előkészítette a kocsit, addig  Mrs. Torossi-val beszélgettem. Igazán kedves asszony, nem is értem, hogy egy ilyen tünemény nőnek, hogy lehet egy arrogáns bunkó a fia.

Lia mikor elmondtam neki az esti tervemet elkezdett sipítani mint egy kislány.

-És milyen ruhára gondoltál?

-Nem tudom. Valami visszafogottra de amitől leesik az álla, ha meglátt.

-Akkor ez a tökéletes ruha! -Mutatott fel egy vörös, szatén hatású, térdig érő ruhát, aminek ki volt vágva a hátán és a bal oldalt felvolt sliccelve combközépig. -Na menj és próbáld fel én addig keresek egy szexi fehérneműt is hozzá.

-Mi ,minek?

-Azért, mert ma este elveszik a legjobb barátnőm szüzességét.

-Azért nem kéne ordítanod a bolt közepén. -Róttam meg.

Tíz perc és nyolc óra. Sötét barna hajam könnyű hullámokban omlik a vállamra és hátamra. A sminket nem vittem túlzásba, szempillaspirál és egy, a ruhával megegyező színű rúzs. A ruhához egy fekete magassarkút párosítottam egy kis fekete táskával, amiben elfér a telefonom, a rúzsom és az irataim. Nyolc élőt egy perccel elindultam lefele. Damian a lépcső aljánál várt rám és látványosan végig mért, amitől kissé elpirultam, minek láttán egy ravasz mosoly jelent meg a szája sarkában. Én is végig mértem őt. Fekete öltönyt viselt egy fehér inggel, aminek felső gombja nem volt begombolva. Amikor leértem átfogta a derekam és a fülembe suttogott:

-Gyönyörű vagy mia amore. -És nyomott egy csókot a halántékomra. És kint beültünk a fekete Ferrarijába.

Az étterem egy hangulatos, elegáns, családi étterem volt. Az egész estét végig beszélgettük és nagyon jól éreztem magam.  Haza érve felvezetett a szobájába és leültetett az ágyra és így szólt: „Mindjárt visszajövök elmegyek letusolok!" Én meg egy darabig ott ültem mint egy idióta. Felkeltem az ágyról, levettem a cipőm, majd a ruhám és egy szál bugyiban indultam a fürdő felé. Damian pont akkor fordult meg mikor léptem be a zuhanyfülkébe. Szemeit elöntötte a vágy, ezért, hogy fokozzam a „műsort" lassú mozdulatokkal léptem ki fekete, csipke alsóneműmből és dobtam félre. Damian mindezt éhes tekintettel figyelte, majd közelebb lépett hozzám, addig még a hideg csempének nem nyomott. Fejem mellett megtámaszkodott mindkét kezével és lassan a fülemhez hajolt:

-Legközelebb én akarom levenni rólad az összes ruhát! -Morogta, majd államat kezdte csókolni, majd ráhajolt ajkaimra is. Lassan, de szenvedélyesen csókolta őket, néha-néha rájuk is harapott, amivel belőlem apró sóhajokat csalva ki.

-Akarlak! -Suttogta ajkaimra. Nem mondtam semmit csak nyakába kapaszkodtam, amit egy „Én is akarlak"-nak vett és felkapott ölébe. Bevitt a hálóba, ahol óvatosan lerakott az ágyra. -Gyönyörű vagy Aria!

Csókolni kezdi nyakam, melleim, majd áttér hamra köldökömre. Én közben sóhajtozok. Áttér combjaim csókolgatására, harapdálására. Egyre feljebb csúszik belsőcombjaimon, majd felnézz rám:

-Még meggondolhatod magad Aria. biztos akarod?

-Csak csináld már! -Rivallok rá, mire ő kuncogni kezd. Majd megérzem őt a bejáratomnál, majd az egyik pillanatban, mikor tövig merül bennem éles, szúró fájdalmat és valami meleget, ami folyik bennem. Ezt ő is érzi és zavarodottan néz rám.

-Ez ugye nem...- Kérdezi, de az arcomra kivetülő fájdalom válaszol helyettem. -Mi a fasz Aria!? -Szűri ki fogai között.

-Sajnálom...-Motyogom.

-Sajnálod? Miért nem szóltál? -Simít végig arcomon. -Ha tudom, akkor finomabb lettem volna. Akarod, hogy abba hagyjuk?

-Ne kérlek! Csak téged akarlak. Teszem a kezem az arcára. Lassan mozogni kezd és amint ez megtörténik egyre jobban élvezem és egyre gyorsulunk.

Fáradtan és izzadtan dől le mellém és szorosan magához húzz.

-Most már biztos, hogy az enyém vagy és soha nem lehetsz másé!

-Nem is akarok másé lenni. -Nézzek fel rá. -Köszönöm.

-Mit?

-Ezt a gyönyörű éjszakát.

-Inkább én köszönöm, hogy én lehettem az első és az utolsó is.





........................................................................................

2023.06.12.
Sziasztok! Talán rövid lett, de nem akartam elrontani ezt a részt semmivel.
Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre.
😇🥹❤️

Instagram:endredolli_iróioldal
Tiktok: endre.dolli

Gyengeség vagy ErősségWhere stories live. Discover now