Gyengeség vagy Erősség

41.rész

Aria Bianchi:

Másnap reggel kulcs csörgésre ébredtem fel. Brandon volt az, aki éppen a fogda ajtaját nyitotta ki.

-Látogatód van. -Mondta gy szelíd, alig látható mosoly kíséretében.

Lassan feltápászkodtam a padról és elindultam kifelé. A szemeim égtek a sírástól és valószínűleg szörnyen nézhettem ki.

Elindultunk ugyan azon a hideg folyóson, amin tegnap is jöttünk, de túl mentünk a kihallgatón és ráfordultunk egy másik, kellemesebb átjáróra. Megálltunk egy ajtó előtt, amire ,,Eva Kramb főkapitány'' volt kiírva. Zavarodottan néztem Brandon-ra, aki csak biccentett, hogy menjek be. Kopogás után lenyomtam a kilincset, beléptem az igényesen berendezett irodába. A szobában megpillantottam Rosa-t és Federico-t.

-Na végre megérkezett a hercegnő is! -Állt fel Fede a székből. -Akkor végre mehetünk is!

-Mi? Ezt nem értem. -Vettem fel a szemkontaktust az íróasztal mögött álló ötvenes éveiben járó nővel.

-Mrs. Torossi, a teljes new york-i rendőrség nevében bocsánatot kérek a félreértés miatt. -Egy biccentéssel elfogadtam a bocsánat kérést.- Fogadja őszinte részvétem a... -Kezdett bele, de miután Fede ránézett gyorsan váltott.- Ismertem a nagyszüleit és az édesanyját is. Ha bármire szüksége van rám és Harris nyomozóra is számíthat. -Mosolygott kedvesen.

-Köszönöm! -Kezdtem bele szűkszavúan.- De most csak haza szeretnék menni. -A nő megértette, hogy nem akarok kommunikálni. Elintéztük a papír munkát, majd elindultunk kifelé az épületből, ami előtt nyüzsögtek a riporterek és újságírók. Rosa átkarolva támogatott ki, míg Fede és Brandon utat törtek nekünk a többi rendőrrel együtt. A tömegből csak úgy záporoztak a kérdések: ,,Ms. Bianchi, tényleg maga tette?'' ,,Aria, maga ölte meg a férjét?" ,,Mrs. Torossi, miért védi a fia gyilkosát?". Jött a következő kérdés Rosa-hoz, aki egy pillanatra megállt és a fülembe suttogótt:

-A keselyűket bízd rám! Ülj be a kocsiba!

Beültem a fekete Cadillac Escalade-be és Rosa-t kerestem a szememmel. Meg is találtam a tömeg közepén, amint kérdésekre válaszol, majd orrba vágta az egyik firkászt. Beszállt a kocsiba és szólt a sofőrnek, hogy indulhatunk. Út közben megállapítottuk, hogy Rosa keze nem sérült meg csak bepirosodott. Már majdnem otthon voltunk, mikor is nagyon erős rosszullét fogott el.

-Álljon félre! -Szóltam a sofőrnek, aki rövid habozás után megállt és én kitudtam ugrani a kocsiból. Két lépés után mindent kiadtam magamból, vagyis pontosabban nem volt mit kiadnom. Tegnap nem voltam hajlandó semmit sem elfogadni a rendőrségen, még egy pohár vizet sem. Mikor már jobban éreztem magam visszaültem volna a kocsiba, de elsötétült minden és összeestem.

Mikor magamhoz tértem a hálószobában voltam. A fejem iszonyatosan fájt ezért lassan ültem fel az ágyban. A szoba sarkában Nick-et pillantottam meg, aki a telefonjába volt merülve.

-Valami jó csaj profilját bámulod? -Szólaltam meg kissé rekedten. Nick felém kapta fejét és elengedett egy szelíd mosolyt.

-Hát valamivel el kell ütni az időt, ha ide raknak az alvó húgod mellé bébicsősznek. Hogy tudsz ilyen nyugodtan aludni? -Jött közelebb és leült az ágyra.- Hogy vagy?

-Szét hasad a fejem.

-Mindjárt szólok Rosa néninek és az orvosnak. -Ment ki a szobából és két pillanattal később a már jól ismert Dr. Marion Orman-nal tért vissza.

-Üdv, Aria! Hogy érzi magát?

-Mint, akin átment egy kamion. -Nevettem fel.

-Látom a humorának semmi baja. Most megmérem a vérnyomását. -És már fel is helyezte a karomra az eszközt.- Tapasztalt mostanában émelygést, hányingert?

-Csak tegnap. De az azért lehetett, mert nem ettem semmit és a stressz is hozzátársulhatott.

-Értem. Nos a vérnyomása rendben. Nagy felelőtlenség volt nem ennie Aria. Ezzel veszélybe sodorta magukat. Felírok magának vitaminokat...

-Várjunk! ,,Magukat?" miről beszél?

-Aria, ön várandós. Gratulálok!

-Istenem...

Veszélybe sodortam a gyerekem. Majdnem megöltem. Az orvos írt fel vitaminokat és egy nőgyógyász nevét és telefonszámát.

Mindenki gratulált miután Dr.Orman elment, de én teljes letargiában voltam.

Este mikor már mindenki aludt már lementem az udvarra. A ház körül őrök járkáltak. A egyik mikor meglátott oda sietett:

-Szüksége van valamire kisasszony?

-Csak sétálok egy kicsit. De, ha egy óra múlva nem jönnék vissza küldje utánam Federicó-t. -A férfi bólintott és elindulhattam az erdő felé. Mikor elértem arra a tisztásra, ahol Damian megkérte a kezem a fák közül motoszkálást hallottam:

-Árész? -És elbújt a vad mégis szelíd farkas. Leültem egy farönkre és Árész az ölembe hajtotta fejét és elkezdte nyalogatni a kézfejem. -Köszönöm, hogy te itt vagy nekem. -Könnyeztem be, ezért felnéztem a gyönyörű, csillagos égre.

-Nem tudom merre vagy, egyáltalán....-Csuklott el a hangom.- Hiányzol Damian! Apa leszel.

.......................................................................................

2024.02.25.
Sziasztok! Remélem tetszett a rész. Várom a véleményeket 😇❤️

Instagram:endredolli_iróioldal
Tiktok: endre.dolli