Gyengeség vagy Erősség

27.rész

Aria Bianchi:

Ott térdelt előttem egy ,csoda szép és valószínűleg drága gyűrűvel és én csak arra tudtam gondolni, hogy ez most tényleg megtörténik-e. Az elmélkedésemből ő zökkentett ki:

-Ööö...Aria, mondanál valamit? Kezdem kínosan érezni magam.

-Igen.

-Igen? -Kérdezett vissza.

-Igen, igen és ezerszer is igen! Hozzád megyek Damian Benito! -Csókoltam meg, miután felhúzta a gyűrűt.

-Gyere! -húzott a pokróc felé.- Tudod, azt hittem nemet fogsz mondani. De kérdeznem kell még valamit. -Mondta komoly hangon. -Biztos vagy a döntésedben? Csak mert nem szeretnélek veszélybe sodorni.

-Damian, veled akarok lenni és veled is leszek. -Fogtam meg az arcát.- Hazudnék, ha azt mondanám nem zavar, amivel foglalkozol mert igen is zavar, de én nem abba a Damian-ba szerettem bele. Én Damian Benito-ba szerettem bele és neki is mondtam igent.

-Ha még egyszer kimondod a középső nevem, nem állok jót magamért! -Mondta komolyan, mire én nevetve megcsókoltam, amit ő elmélyített és a hátamra döntött.

Feltűrte ruhámat és lassan puszilgatta belső combomat, úgy haladt feljebb. Puszit lehelt nőiességemre, majd félre húzta bugyimat. Feltornázta magát arcomhoz és lassan megcsókolt, majd hirtelen belém vezette két úját. A váratlan cselekedetére bele nyögtem csókunkba, amit ő egy kacér mosollyal  nyugtázott.

-Hallani akarom a hangod, a nyögéseidet, azt ahogyan a nevemet kiáltod a gyönyörtől. -Mondta, miközben kisimított egy tincset az arcomból, majd elkezdte kicsatolni nadrágját. Mikor megbizonyosodott róla, hogy elég nedves vagyok vigyázva rám belém hatolt. Kellemes tempóban mozgott ki és be. Az erdőt sóhajaink és nyögéseink zaja törte meg és töltötte be.

-Szeretlek. -Mondtam a mellkasán fekve.

-Én is szeretlek Mindenem. -Nyomott csókot fejem búbjára.

Miután még gyönyörködtünk a csillagok alatt, összeszedtük magunkat és visszamentünk a házba. Mikor már az ágyunkban feküdtünk Damian közölte, hogy holnap után Olaszországba kell utaznia és, hogy szeretné, ha vele tartanék. Én természetesen igent mondtam erre is, mert így látthatom apáékat és Damian szüleit is.

Másnap George-al és Liam-el gyakoroltuk a védelmet az udvaron, mikor egy ismeretlen, karcos hang megszólított:

-Nem jó a technikád kislány.

-Hogy mondja?

-Azt mondtam nem jól csinálod. De ahogy végig nézek rajtad nem értem miért próbálkozol, mikor az ágyban biztos jobban mozogsz. Ha ráérsz be is mutathatnád! -Villantott egy perverz mosolyt az ötvenes éveiben járó férfi.

-Mégis, hogy képzeli? -Szólt oda George. -Tűnjön el innen!

-Nyugalom öregem! Találkozom van...

-Gabriel! -Hallottam meg Damian hangját. -Minden rendben? -Kérdezte, mikor közelebb ért.

-Persze! Csak egy burkolt ajánlatott tettem a kisasszonynak. -Kacsintott rám.

-Mégis miféle ajánlatott tettél te a menyasszonyomnak? -Kérdezte idegesen.

-Szex ajánlatot. -Mondta Liam.

-Értem. -Szívta be élesen a levegőt.- Rátérhetnénk az üzletre? Erre. -Invitálta a házba.

Megvártam míg beérnek az épületbe és csak akkor engedtem ki az eddig bent tartott levegőm.

-Jól vagy kicsilány?

-Igen, asszem. Hol van Fede egyébként? -Fordultam Liam felé.

-Nem tudom. Tegnap elment, azt mondta valami csajjal fog találkozni. -Vont vállat.

-Értem. ma eltudnál jönni velem?

-Aham persze! Hova?

-A barátnőmékhez. A mai nap nagyon fontos a családja számára.

-Miért?

-Mert ezen a napon, húsz éve tűnt el a testvére.

Éppen kérdezni akart még valamit, de az én figyelmemet Damian és az ismeretlen pasas kötötte le, ahogy kiléptek a házból. Megálltak az autó előtt, a férfi olyat mondhatott, ami nem tetszhetett Damian-nak, mert hasba vágta és valamit fenyegetően mondott valamit és elindult felénk.

-Most el kell mennem, de két szemetek a menyasszonyomra! -Mondta a fiúknak és csókot nyomott a számra.

Utána még gyakoroltunk egy kicsit, majd átöltöztem és indultunk is. A Martinez házban ezen a napon csak a család tartózkodik -és én, de én se sokat. -ezért sem volt meglepő, mikor Lia nyitott ajtót.

-Gyertek! -Engedett be minket.

-Ki az kicsim? -Jött a kérdés a nappaliból, ahova tartottunk.

-Ariaék! -Válaszolta, mikor már oda értünk.

-Úristen! -Kiáltott fel Mrs.Martinez. -Tényleg te vagy az? -Nézett Liam-re.

-Szerintem összekever valakivel asszonyom. -Mondta zavartan a fiú. És a nő zokogva összerogyott, de férje megtartotta.

-Fiam. -Szólalt meg Mr. Martinez is. -Nem keverünk össze senkivel. Ugyan úgy nézel ki mint én fiatalon.

-Nem, ez biztos csak valami tévedés lesz, az én szüleim meghaltak.

-Nem! Mi vagyunk a szüleid! December kilencedikén van a szülinapod, nem szereted a spenótot, az első szavad a kocsi volt és van egy anyajegyed, ami hasonlít...

-Egy félholdra...-Mondták ki mindhárman egyszerre.. -Anya....De e-ez, hogy? -Folytatta Liam.

-Mindent elmondunk, de előbb hadd öleljelek meg. -Szipogta Mrs.Martinez és még Mr. Martinez is megkönnyezte.

-Mikor négy éves voltál elmentünk a parkba és... csak egy percre nem figyeltem oda...- Csuklott el a nő hangja. -Elraboltak. Mindenhol kerestünk téged, még egy magánynyomozót is felbéreltünk. Azt mondták meghaltál, de mi sohasem adtuk fel a reményt, hogy még életben vagy. És igazunk lett. De most mesélj te!

-Olaszországban nőtem fel. A szüleim vagyis, akiket annak hittem meghaltak, mikor négy éves voltam, majd öt évesen egy kedves család, Torossi-ék magukhoz vettek és sajátjukként kezeltek.

-Örülők, hogy ilyen jó kezekben nőttél fel. És Aria, köszönöm!

-De mégis mit? -Kérdeztem zavarodottan.

-Hogy visszaadtad nekünk a fiúnkat. -Mondta Mr.Martinez.

-Ugyan, ez nem az én érdemem, hanem az életé, a sorsé. De, ha megbocsájtanak nekem most mennem kell. -Álltam fel és láttam, hogy Liam is így tesz.

-Maradj nyugodtan. -Mondtam neki.

-Nem. Megígértem Damian-nak, hogy vigyázok rád.

-Igaz, de most kaptad vissza a családodat, Damian biztos megérti majd. Ha mégsem majd én beszélek vele. És egyébként is, George is itt van. -Mondtam egy biztató mosoly mellett és elindultam kifelé. Lia kikisért és egy hosszú, szoros ölelés után megköszönte, hogy ma magammal hoztam Liam-et és ezzel visszaadtam a bátyját.

Éppen haza felé tartottunk, mikor egy hatalmas ütközés érte a kocsit. A fülem sípolt és éreztem, hogy valami meleg csordogál a fejemen, majd hirtelen sötétség.

........................................................................................

2023.07.26.
Sziasztok! Remélem tetszett ez a rész.😇
Várom a véleményetek? 😊🥰❤️

Instagram:endredolli_iróioldal
Tiktok: endre.dolli