Gyengeség vagy Erősség

32.rész

Aria Bianchi:

Ahogy lassan a hang irányába fordítottam megláttam a szerelmem meggyötrött arcát.

-Enged el! -Kiáltotta el magát Damian. És fegyvert fogott Joshua-ra.

-Nee! -Mondtam gyengén, majd elindultam a szerelmem felé, a gyengeségtől lábaim összecsuklottak és a földön kötöttem ki. Mielőtt elájultam volna még hallottam egy pisztoly lövést, de hogy kilőtt kire azt már nem tudom.

Ismerős ágy, ismerős illat és ismerős hang. A szerelmem, Damian hangját hallom, ahogy épp valakivel beszél, valószínűleg telefonon, mivel nem hallottam más hangját.

-Nem anya, nem kell ide repülnöd. -Meg is kaptam a választ. -Neki sem kell. Majd mi megyünk, ha Aria felépült.

Kinyitottam szemeimet, amiket gyorsan vissza is zártam, mert a hirtelen fényhatás megvakított, azután szép lassan elkezdtem kinyitni őket. Elkezdtem nyújtózkodni az éjjeli szekrényen lévő pohárért, hogy igyak egy kis vizet, de az oldalamba éles fájdalom nyilallt, minek hatására felszisszentem és Damian megfordult és letette a telefont.

-Héhé...nem szabad felkelned. -Sietett át az én oldalamra. -Majd én segítek. -Azzal óvatosan segített felülni majd megfogta a poharat és töltött nekem vizet.

-Mennyi ideig aludtam? -Kérdeztem, ahogy visszaadtam neki.

-Másfél napot, ha a műtétet is beleszámoljuk.

-Műtét? -Szaladt fel a szemöldököm. -Meg kellett műteni?

-Igen, sajnos. -Simította tenyerét az arcomra. -Azok a gazemberek nagyon csúnyán bántottak... De egytől egyik megfizetnek érte. De most az a lényeg, hogy újra itt vagy velem. -Mosolygott rám. -Most pedig pihened kell.

-Itt maradsz velem?

-Persze, hogy maradok. -És már mászott is mellém.

Fejem mellkasára hajtottam, ő meg óvatosan átkarolt és én az ölellésébe tudtam bújni.

-Hol van Joshua? -Kérdeztem aggódva.

-Úgy érted a fiú, aki veled volt? -Bólintottam. -Nincs semmi baja, nem öltem meg, ha erre gondoltál.

-De akkor mi volt az a lövés?

-Azt ő adta le, hogy engem védjen. Lelőtte a mögöttem lévő fickót, aki fegyvert emelt rám.

Arra gondolatra, hogy elveszthettem volna őt még szorosabban bújtam hozzá.

-És a többiek? Jól vannak?

-Igen, ne aggódj. Az apád és az én apám és Fede és Nick lent vannak azzal a Joshua-val, a testvérpár, ami mellesleg megdöbbentő a szüleiknél vannak.

-És George? Vele mi van? -Kérdésemre arca fájdalmas, szomorú grimaszba torzult. -Hol van George, mi van vele? -Keltem ki magamból.

-Nyugodj meg Mindenem! George...kómában van....

-Mi-mi az, hogy kómában? -Teltek meg szemeim könnyekkel.

-Amikor megtaláltunk téged, tűz harcba keveredtünk és George figyelmesebb és gyorsabb volt, mint én és... egy nekem szánt golyó elé ugrott, ami a mellkasába fúródott. Az orvosok még időben visszatudták hozni, de csak kómába.

Mondta, mire neki is könnybe lábadtak szemei, de nem annyira mint nekem.

Miután kisírtam magam, Damian megígérte, hogy ebéd után bevisz hozzá. Maria a kedvencemet főzte, apáék nagyon örültek nekem, ahogy Lia is.

Ebéd után Damian tartotta magát a szavaihoz és bevitt Georghoz. A férfi ott feküdt sápadtan és testéből kiálló mindenféle csővel.

-George... -Suttogtam halkan.

-Magát hibáztatta azért, ami veled történt. -Mondta Damian halkan, az ajtóban állva.

A férfi ágya mellé húztam egy széket és leültem rá, egyik lábam magam aláhúztam és megfogtam a férfi kezét:

-Te nem tehetsz semmiről. Miattad vagyok még életben, mert úgy küzdöttem, ahogy tanítottad. -Szipogtam és könnyeim sötét foltot hagytak világosszürke pulcsimon. -Most pedig hagyd abba ezt a hülyeséget és kelj fel. Tudom makacs vagy és csak akkor nyugszol meg, ha megbocsátok, még ha nincs is miért. Szóval megbocsájtok neked George, csak nyisd ki a szemeidet és gyógyulj meg. -Sírtam el magam és a legjobb barátom kézfejére hajtottam fejem.

Éreztem, hogy megszorítja kezem. Felkaptam a fejem és Damian-ra néztem. „Megszorította!" Mondtam boldogan, majd hangos sípolást hallottam. Damian kirohant a korteremből és fehér köpenyes orvosok jöttek be.

Majd síricsönd...

........................................................................................

2023.10.13.
Sziasztok! Ahogy ígértem itt az új rész. Remélem tetszett, várom a véleményeket!😇❤️

Köszönöm az 50 ezer olvasót!🥳🍾 Csodásak vagytok és hálás vagyok nektek!🥹❤️

Instagram:endredolli_iróioldal
Tiktok: endre.dolli

https://spotify.link/pYCBNh40SDb