- Jòl áll ez a maszk. Mintha rád öntötték volna. - suttogta Jázmin fülébe a szavakat, s közben lehellete meglengette a hajszálakat a halántékàn.
A nő csak állt ott mozdulatlanul, mintha teljesen jéggé dermedt volna, éppen csak a heves szívdobogása jelezte neki, hogy ez nem álom, hanem maga a valóság. Ez a férfi óriási veszélyt jelent már most számára. Ő pedig nem akart szerelmes lenni. Még nem. Még kellett neki egy kis idő, amíg összeszedi magát, és újra önmaga lehet. Hirtelen, mintha a szívét tépték volna ki az elmúlt percekben, elhúzódott a vágyakozó férfitől. Kissé elfordult, mert teljesen zavarba volt, és csak egy szó hagyta el száját.
- Köszönöm!
Ahogy kimondta, sarkon fordult, majd a konyha felé vette az irányt, abban reménykedve, hogy akad valamilyen neki való ital. A borospoharak felé sétálva néhányan mosolyogva odaköszöntek neki, melyekre megpróbált értelmes választ adni, de sajnos néha nem sikerült. A poharat már felemelte, és éppen egy üveg felé nyúlt, amikor valaki elhappolta előle a kedvenc BB Tramini borát. Ahogy elvették a bort, azzal a lendülettel fordult utána, hogy kérdőre vonja a tolvajt.
DU LIEST GERADE
Üldöz a szerelem...
Romantik"- Nem lehet, hogy csak így akarod eladni nekem a házat? - vonta fel a legkevésbé komolyan szemöldökét, s közben nagyokat pislogott. - Nem lenne rossz taktika, ezt majd máshol bevetem, de most tényleg komolyan gondolom. Úgy éreztem magam, mintha...
