Vállalhatatlanul Tökéletes (Befejezett)

HARMINCKETTŐ-HARMINCHÁROM

Az orgazmus peteérést indukál...

Kurvaélet...

Katának ez a két mondat járt az agyában. Azért megállta, hogy berohanjon az első gyógyszertárba. Miközben ismételgette magának, hogy papírja van arról, hogy meddő. Hogy ez nem lehet.

Másnap viszont szerzett egy tesztet.

Harmadnap reggel megcsinálta. Rögtön megismételte.

Aztán ült a fürdőszoba padlón, és a kétszer két csíkkal szemezett, amikor Kristóf percekkel később koppantott az ajtón:

- Megint rosszul vagy?

- Olyasmi...

A zár zörgött. A régi vetemedett fa zsanérjai kicsit nyikorogtak, miközben a párja óvatosan benyitott. A férfi megkönnyebbülten sóhajtott, amikor azt látta, hogy nem a fajansz fölött görnyed.

Ezen elmosolyodott. Közelebb lépett. Ekkor nézett a padló lévő teszt dobozára kitett papírcsíkokra. Amin két csík volt. Mindkettőn. Kata megdörzsölte az arcát:

- Ezt nagyon elbasztam...

- Hogy érted?

Kristóf fixírozta a teszteket, amiken csak annyit látott, hogy pozitív. Fogalma sem volt, hogyan kéne értelmezni. A doboz teteje a földnek fordult így nem tudta elolvasni. Leült mellé a zuhanytálca szélére.

Kata hangosan nyelte a gombócot:

- Én... Ez elméletileg nem történhetett meg.

- Mi ez? Rák? HIV? – Kezdett aggódni a férfi.

Kata is. Rájött, hogy a másik fiatal, és most lát ilyesmit először. Azt kívánta, bárcsak valamelyik nevezett lenne. Akkor csak a saját életét baszná el, nem a férfiét is. Mert abban biztos volt, hogy bárhogy döntenek, annak súlyos következményei lesznek.

- Terhességi teszt – összegezte a nő halkan a gondolatot.

Kristóf megszédült. Meredt a két vonalra. Ami egy pluszjelet alkotott. Úgy érezte, hátrébb csúszik tőle. Utána nyúlt, mielőtt a széteső világban túlságosan eltávolodik. Maga elé emelte:

- Ez pozitív – konstatálta lelassultan.

Kata a tenyerébe temette az arcát. Beszívta a levegőt. Megállta a zokogást. Elvégre magának köszönhette:

- Pecsétes papírom van róla, hogy meddő vagyok. Nem voltam orvosnál. Lehet hormonzavar is.

- De lehet, hogy babát vársz?

Kristóf alig bírta kinyögni. Elvégre hetekig trenírozta magát, hogy elengedje az apaság lehetőségét. Hiszen ennek nem volt esélye. Elvégre még csak a mennyasszonya sem volt. Csak egy nála hét évvel idősebb barátnő, akivel még egy évet sem voltak együtt.

- Sajnálom! – ölelte át a térdeit Kata.

- Nem mondtad, hogy kimaradt.

Nem mert a nőhöz érni. Nem akarta még nyomorgatni is, amikor rosszul lehet. Kata pedig nem mert odabújni, mert éppen letaglózta a bűntudat, hogy becsapta a másikat. Ilyen súlyosan...

- Máskor is maradt már ki – védekezett rekedten.

- Ha az ott egy baba... – kezdett bele Kristóf nehézkesen.

- Nem foglak belekényszeríteni semmibe – ellenkezett Kata.

Azonban azt is tudta, hogy elvetetni se akarja. Ígyis elég nagy esélye volt, hogy el fog vetélni. Kristóf lassan felé fordult. A nőt vizsgálta, akin nem látszott semmi. Sőt. Mintha fogyott volna az utóbbi hetekben.