Vállalhatatlanul Tökéletes (Befejezett)

KILENC

Válaszul megcsókolták Katát. Amitől a nő azon töprengett, mikor lett újra kamasz. Valószínűleg, amikor rábólintott erre. Tudta, hogy valahol gyerekes, ám jól esett a derekán a követelőző kéz. A lángoló érzelem, amivel szinte szomjasan érintik.

Hogy egy kicsit becsavarodnak:

- Tehát nem – mosolyodott el puhán a házigazda. – Akkor, amíg főzök egy kávét, mesélj, hogyan gondolod ezt?

- Mármint? – pislogott értetlen a (túlságosan fiatal) férfi.

- Randi? Monogám módon? Kapcsolat? Ha igen, szeretői? Vagy pár? – próbált segíteni. A rövid pillák válaszul zavartan kavarták a levegőt. – Mégis meddig jutottál a gondolkodásban?

- Hogy nem bírom elviselni a gondolatot, hogy más is megérinthet – nyögte kínlódva.

- Nem bánom a monogámiát, de csak ha nem egyoldalú – került elő egy régi kotyogós.

Kristóf döbbenten szemlélte: valaki még használt ilyet? A kávégépek korában? Amikor ott volt a kapszula? Lehetett újrahasznosíthatót is kapni. Annyira erre figyelt, hogy kellett egy légvétel, mire felfogta a választ.

Hiszen neki eszébe se jutott másra nézni:

- Csak te érdekelsz.

Kivel kezdett volna? Az exe barátnői közül valakivel? Akik már biztos tudták, hogy mennyire tökéletlen? Vagy a cégnél egy munkatárssal? Házinyúllal? Kérje meg a szüleit, hogy mutassák be egy elfogadható lánynak?

Szerintük a nemrég lezárult epizódban már ott volt a számára tökéletes nő.

- Oké... elsőként tudom meg, ha ez változik? – fordult a vendége felé Kata. – Megteszed, hogy rendesen befejezzük ezt, mielőtt mással randizni kezdesz? Vagy éppen lefekszel?

- Nem akarod, hogy lefeküdjek mással?

Incselkedésnek hangzott. Akkor is, ha Kristóf nem annak szánta. Tényleg próbálta átlátni ezt. Nagyon másnak tűnt, mint amikről hallott. Ahol az elején ciki volt a másikat komolyan venni.

Mintha be kellett volna bizonyítani, hogy elég vonzó vagy ahhoz, hogy akarjanak.

Attól is különbözött, amibe valahogy belenőtt. Ami nem volt épp hagyományos verzió. A copfhúzástól az érettségi utáni összeköltözésig. Szex nélkül a gólyatáborban, habár kapcsolat vakációt is kapott.

Mégsem érezte korrektnek, hogy csak úgy csajozzon.

- Gondolom, így már nem tetszik – mosolyodott el keserűen a nő.

Kristóf késztetést érzett, hogy megölelje. Ez a fájdalom őt is préselte, és nem tudta, mi mást tehetne. Úgyhogy megtette. Amúgy is jó volt elbújni, amikor szégyenszemre megint magyarázkodnia kellett:

- Olcsó ár, ha cserébe nem kell aggódnom, kivel kezdesz.

Mégis jó ötlet volt az ölelés. Ugyanis így Kata nem tudott ránézni. A férfi nem bánta, mert érezte, hogy a vallomásra elvörösödik. Különösen, amikor elveszetten megérintették a kezét. Egyfajta engedélykérően, hogy tenné a dolgát.

Teljesen más volt, mint az ágyban a határozottság.

Kristóf sietve elhátrált. Azért még leszegte az arcát. Aztán reménykedve felemelte, amikor a nő összegezte:

- Tehát monogámia. Csak hálószoba, vagy mást is szeretnél közösen csinálni?

Billentette meg elegánsan a kivénhedt pléhfőzőt. Kristóf el nem tudta képzelni, milyen mosogatólé jön ki abból. Félszegen kettest mutatott. Aztán inkább az itallal foglalkozott. Az első kóstoláskor rájött, hogy ez volt a múlt reggeli, dög erős, szívbe markoló kátrány, amit a nő minden nélkül lassan, ízlelgetve kortyolt.