1. fejezet

56 3 0

by bendesalome

by bendesalome

Jennie POV
Épp mikor kezdtem elbóbiskolni megszólalt a hangszóró, hogy leszállás következik.
Gyors összeszedtem a cuccaimat és kimentem a repülőből. Hát, megérkezdtem Párizsba. De elmondom, hogy hogyan.
Egy héttel ezelőtt fejeztem be az egyetemet, büszke voltam az eredményeimre. Mindig is elakartam jutni Párizsba mert a kedvenc városom. A szüleim megleptek egy 1 hetes párizsi úttal, borzaztóan örültem. És hát most itt vagyok s várom, hogy a nénikém értem jöjjön. A nénikém Kim HaeWon, egy híres festő. Ő is nagyon szerette ezt a várost, és ezért ide költözött. Mellesleg kitűnően tud franciául. Van egy fia is, aki egy évvel idősebb nálam, bár vele sose találkoztam. A nénikém azt mondta, hogy sokat utazik. De nem az én dolgom.

Körül néztem és észre vettem egy hevesen integető nőt. Az a nénikém lesz, ő mindig olyan energikus.
-Jennie! Jaj Jennie drágám, olyan rég láttalak utoljára. Ha anyukád nem küldött volna képet, hogy hogyan nézel ki fel sem ismernélek! - nevetett, elmosolyodtam.
-Én is nagyon örvendek, hogy látlak. Olyan szép itt.
-Igen, de gyere induljunk, otthon már vár az ebéd. Éhes vagy, ugye?
-Hát persze! - símitottam a hasamra.
-Akkor menjünk!

Egy kis idő után már a ház előtt is voltunk. Szép ház volt, nagyon hangulatos. Mikor bementem egy csomó gyönyörű festményt pillantottam meg.
-Nénikém, voltak a festményeid kiállításon, igaz?
-Igen, de ne szólits nénikémnek. Attól túl öregnek érzem magam, csak simán HaeWon.
-Megértettem.
-Na gyere, együnk. Még a végén kihűl.