13. fejezet

30 3 4
                                    

Jennie POV
Szerettem volna azt a csókot. De biztos nem jött el a megfelelő pillanat, vagy nem tudom.
Most jelenleg csendben sétálunk haza, mivel a gondolataimba merültem ezért a hazafelé vezető út csak úgy elrepült. Megöleltem apát és a szobámba mentem. A fülembe vettem a fülest, csukott szemmel zenét hallgattam. Lehet, hogy nem lesz köztünk semmi Taehyung-gal. És ha lenne is akkor úgyis menne tovább utazni. Az exét se vitte magával vagy maradt vele, velem miért lenne másképp? Csak egy futókaland lennék neki és pár hónappal később már nem is emlékezne. Ettől félek a legjobban. Hogy elhagy, míg nekem, míg nekem évekig a szívembe maradna és elképesztően hiányozna meg fájna. Vagy nem hiszem, hogy bírnám a távkapcsolatot. Egész végig azon gondolkodnék, hogy most mit csinál, hol van, kivel van. Túlgondolnám a dolgokat, ez a baj velem.
Ezeken gondolkodva vettem észre, hogy pár könnycsepp lefolyt az arcomon. Kinyitottam a szemem s letettem a fülest, aztán letöröltem azt a pár könnycseppet.
Halk kopogásra lettem figyelmes, Taehyung nyitott be.
-Zavarlak? - kérdezte mire megráztam a fejem. Leült az ágyra velem szembe.
-Sírtál? - kérdezte miközben aggodalom csillant a szemében. Nem mondtam semmit.
-Mi történt? - kezével az arcomra simított.
-Csak valami szomorú jutott az eszembe.
Nem mondott semmit, csak közelebb ült. A szemembe nézett s utána az ajkamra. Közelebb hajolt, és megtörtént. Lágyan becézgette puháimat, kiélvezve a pillanatot. Nyakát átkaroltam s hajába túrtam mire a csókba mosolygott. Derekamat átölelte és ölébe ültetett. Lassan ajkai megálltak, utolsó csókot nyomott ajkamra s a fejét a nyakhajlatomba fúrta.
-Szeretlek.  - súgta fülembe mire a szívem hevesebben kezdett el verni mint eddig. Elmosolyodtam mert örültem, hogy ez most megtörtént.
-Én is szeretlek, Tae. - miután ezt kimondtam a nyakamra kaptam egy puszit amitől kirázott a hideg.
-Itt fogok maradni veled. Nem hagylak el. El nem tudnád képzelni, hogy mennyire fontos vagy nekem, Jen. Megígérem, hogy soha nem hagylak egyedül. - suttogta mire a kételyeim teljes mértékben eltűntek.
Megbízom ebben a férfiban. Ezek után nem hiszem, hogy becsapna.

Haját simogattam, míg észre nem vettem, hogy elaludt. Elmosolyodtam, Taehyung annyira aranyos alvás közben. Annyira szeretem ezt a férfit!



Hát nem vagyok megelégedve a csókjelenettel. De most így sikerült. Ha tetszett várom a kommentet és a vote-ot. Természetesen kritikát is elfogadok. Puszi a pocitokra!😘

Párizsban kezdődött [Taennie ff] Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin