Párizsban kezdődött [Taennie ff]

8. fejezet

Csendben utaztunk, mivel nem nagyon mertem megszólalni. Bár Taehyung lenyugodott, de attól még egy picit féltem tőle.
-Miért táncoltál azzal a perverzzel? - törte meg a csendet.
-Igazából nem sok közöd van hozzá.- mondta mire felsóhajtott.
-Jennie! - szólt rám erélyesebben.
-Jó, jó. Más nem kért fel, szóval elfogadtam. De az elején nem volt ilyen perverz. - magyaráztam. -És egyébként is, miért mondtad, hogy a tiéd vagyok? Ez olyan birtokló volt, de egyébként köszi.
-Valami ürügy kellett, hogy békén hagyjon. És szivesen tettem. - magyarázta, valami keserű ízt éreztem a számban. De nem tudom, hogy miért.
-De hogyha már itt tartunk, te miért táncoltál azzal a csajjal?
-Louane-vel? - csak megforgattam a szemeimet.
-Igen. Miért? Mással táncoltál? - kérdeztem ingerülten.
-Nem, nyugi van. Egyébként meg azért táncoltam vele mert felkért.
-Nehéz lett volna elutasítani? - forgattam meg ismét szemet.
-Fejezd be a szemforgatást! Nem áll jól. Különben is, miért zavar,  hogy táncoltam vele? - nem mondtam semmit. Egyikünk se szólalt meg az út további részében.
Hazaértünk, és épp vettem le a cipőmet mikor megszólalt a telefonom, apa volt az.
-Szia apa! Már rég nem beszéltünk. - szólaltam bele vidáman.
-Szia angyalom. Milyen Párizsban?
-Jaj nagyon jó!
-Annak örülök kincsem. Igazából van valami amiről tudnod kell. Bár nem akarlak lehangolni, de muszáj lesz. - mondta mire összevontam a szemöldököm.
-Apa, kezdesz megijeszteni. Mi történt?
-Tegnap anyádat bevitték a kórházba. Elájult, ezért hívtam a mentőket. Most is a kórházból hívlak.
-Micsoda!? Apa, keresek egy gépet és hazamegyek. Nem fogok itt szórakozni ha anya beteg!
-Rendben, akkor még beszélünk. Szia s vigyázz magadra! -letette.
Gyorsan felmentem és elkezdtem nézni, hogy melyik járattal jutok haza minél hamarabb. Kaptam is egyet, reggel nyolc óra.
Hirtelen valaki kopogott s egy gyere után be is jött, Taehyung volt az.
-Mi történt?
-Anya kórházban van, holnap a reggeli járattal elmegyek.
-Sajnálom. Anyának már szóltál?
-Nem. Megkérlek szólnál neki? Addig elkezdek pakolni. - bólintott és elment. Pár perc múlva HaeWon berontott.
-Annyira sajnálom, hogy ez történt. Örültem volna ha még maradsz, de a család az első. Jennie, azt beszéltük Taehyung-gal, hogy ha valami Isten őriz rosszabb történne akkor kell egy támasz. Taehyung veled megy. Már elment pakolni.
-Rendben, köszönöm, hogy így gondoltok rám. - mosolyogtam rá.
-Ugyan, ez csak természetes.