A szerelmen is túl...|Az ablakomon át|

25.Fejezet

-Az is egy fájdalomcsillapító, pont úgy ahogy ez a tündéri kiskutya!-Mondtam

-Sajnálom Nina, mindent ami történt!-Mondta kis hezitálás után

-Anton, nem baj! Annak úgy kellett történni, így volt megírva, felesleges ezen rágódni, oké?-Fordítottam felé a fejemet

-Oké, viszont most én megyek. Véletlenül se találjanak itt.-Vetette rám az utolsó pillantást

-Jóéjt Anton.-Szóltam utána

-Jóéjt Nina!-Csukta be az ajtót

Néztem pár másodpercig az ajtót... Majd megfogalmazódott bennem, megkaptam Arest, de mit veszítettem? A fiút aki megbecsült, aki mindennél jobban szeretett, aki várt volna rám, aki megértett, akivel átvészeltem mindent, és végül... Aki elfelejtette velem azt az embert aki miatt most őt kell elfelejtenem...

-És te kis drága?-Néztem Morfira-Te hogy gondolod kisszivem? Anyu jól döntött? Jó embert választott apukádnak?-Vettem két kezem közé a fejét és gyönyörű kék szemei világítottak a pirkadatban

Válaszul megharapott. Szerintem ennél több visszaigazolás nem is kell. Válasz képpen csak nyomtam egy puszit az orrára.

-Na pindurpandur anyu elmegy fürdeni, maradj addig itt!-Mutattam az ágyra

Előkaptam pár ruhát és indultam a fürdőbe. Persze hogy jött utánam. Megengedtem egy forró kád vizet és csak ültem benne. Közbe a kezemmel ami kilógott a kádból játszottam az előbb említett élőlénnyel. Gondolataim szerte cikáztak. Míg azt nem vettem észre, hogy a tükőrből a napfény a szememre tükröződik vissza. Ami azt jelenti, hogy reggel 5-6 lehet. Gyorsan megfürödtem, magamra kaptam a ruhákat és "Kisfiammal" a kezembe elindultam a szobámba, ami egy lépésre volt a fürdőmtől.

-Jóéjszakát Morfium! Vagy inkább jó reggelt!-Takargattam be a takarómmal mintha egy kisgyerek lett volna

Az álom azonnal elnyomott. Reggel pedig a kiskölyök ébresztett.

-Naaa, csak meg 5 percet!-Könyörögtem

-A kutyus nem vár!-Riadtam meg Anton hangjára

-Jézusom te hogy kerülsz ide?-Néztem rá rémült arcal.

-Nyugi, most jöttem csak ide! De ideje lenne felkelni mert Morfiumnak kelleme venni pár dolgot...-Vakargatta a fejét

-Te vettél egy kutyát úgy, hogy semmit nem vettél neki?-Néztem rá mérgesen

-Jó, elismerem ebben tényleg hibáztam! Bocsánat!-Ismerte el a bűnösségét

-20 perc múlva kint találkozunk! Te beszéled le Thomassal és te fizetsz!-Jelentettem ki

-Ez a minimum amivel tartozok!-Felelte és bűnbánó arccal kiment

A szekrényhez ugrottam kikaptam belőle egy átlagos azt se tudom milyen márkájú pólót, egy világoskék szakadt farmert. Az ajtómat kinyitva Morfin szaladt a lépcső felé. Ügyetlen lábaival 3x nekiment a falnak. Majd majdnem leesett a lépcsőn. Végül épségben lejutott.

-Jóreggelt Kishölgy!-Köszönt Richard

-Jóreggelt. Gofrit? Narancslevet? Kávét?-Sorolta az étlapot Fiona

-Jóreggelt! A gofri és a narancslé tökéletes!-Mosolyogtam

-Kisasszony mikor szeretne indulni?-Jött oda Thomas

-Hagyjuk ezt a kisasszonyt, simán csak Nina és tegezzetek nyugodtan. Reggelizek és utána!-Mondtam

-A kutyát kiengedjem az udvarra?-Kérdezett ismét

-Igen légyszíves!-Feleltem

Gyors reggeli majd már kint is álltam és vártam Anton érkezését.

-Megjöttem!! Huhhh... Futottam idáig!!-Lihegett mint egy kutya

-10 perce várunk! Mostmár induljunk!-Mondtam és felkaptam Morfit

-Akarsz elől ülni?-Kérdezte

-Milyen udvarias lettél hirtelen, nem szeretek elől ülni, ülj csak nyugodtan ott!-Ültem be hátra a lábamnál a kutyussal

10 perc autókázás után megérkeztünk egy nagy épületlánchoz. Ahol a középső épületen egy nagy kutya képe mutatta merre is található a bolt.

-15 perc és itt leszünk!-Száltam ki az autóból

-Bárcsak annyi lenne!-Vágta rá Anton

-Megleszel a kutyussal Tom?-Néztem rá

-Persze! Addig autókázunk egy kicsit!-Mosolygott a visszapillantóba

-Akkor jó! Sziasztok! Szia Morfin!-Búcsúzkodtam

-Gyere már. Nem 50 évre mész el hanem max fél órára!-Rángatott el Anton

-Jólvan na! Ne féltékenykedj!-Néztem végig rajta

-Azokra a fiúkra vagyok féltékeny akik egy átverekedett éjszaka után délig aludhatnak, és 11 órakor nem egy kutyának mennek cuccokat vásárolni. De ez még a jobbik dolog. A rosszabbik, hogy egy nővel kell vásárolnom!-Nézett vissza félmosollyal