Még mindig... ~Szent Johanna gimi fanfiction~

-23-

Az ágyamon fekve szorongatom a gyűrűt, és úgy gondolok vissza az elmúlt egy hétre, amit Párizsban töltöttünk Kingával.

Meglepően jól éreztük magunkat egymás és Justine társaságában. Körbejártunk több nevezetességet meg kávézókat, pékségeket, francia könyvesboltokat, és millió fényképet csináltunk. Volt Kingával pár lelkizős pillanatunk, amikor már nem bírtam, és muszáj volt kiöntenem a szívem, de gyorsan lezavartuk az ilyeneket, hála Kingának.

Általában Cortezről beszéltem neki, meg a nyakláncról, amit tőle kaptam.

Még meg sem köszöntem! – suhant át az agyamon, és egyből rám tört a pánik.

Mi van, ha azt hiszi, nem is tetszik? Áááá, neee! Miért hallgattam Kingára? Meg kellett volna köszönnöm már azonnal!

Idegesen hunytam le a szemeim.

– A fenébe már! – mordultam fel, majd a laptopom az ölembe húzva megnyitottam az MSN-t, azon belül is Cortezt. Offline volt, de nem érdekelt.

Reni üzenete: Szia! Köszönöm a nyakláncot, nagyon tetszik! Azért nem írtam eddig, mert nem volt időm rád, eléggé elfoglalt voltam.

Mi? Nem volt időm rá? Renáta, ez rémes! Ennyire hülye ne legyél!

– Arghhh! – töröltem ki, majd újból neki futottam.

Reni üzenete: Szia Cortez! Nagyon szépen köszönöm a nyakláncot. Imádom! Nagyon sajnálom, hogy eddig nem köszöntem meg, pedig tényleg nagyon tetszik! Csak ugye én Párizsban voltam, te otthon, és... Nem akartalak zavarni. Szóval sajnálom, és köszönöm még egyszer! Azóta hordom, mióta megkaptam, le sem vettem! :)

Na jó, az utolsó mondatot töröljük sürgősen! Bah, miért nincs itt velem pont most Kinga? Bár mondjuk ő törölné az egészet és kilépne, szóval...

A számat rágva gondolkodtam, majd végül töröltem az egészet, és egy egyszerű üzenetet írtam, amire van lehetősége válaszolni is, de nem is muszáj.

Reni üzenete: Szia Cortez!

Azta. Igazán büszke vagyok magamra! Na jó, nem. Béna vagyok! :(

Míg a válaszára vártam, elgondolkoztam azon is, hogy Arnold mennyire hiányzik. Nem tudom már megkérni, hogy fussunk össze, és üljünk be kávézni valahova, vagy menjünk el könyvesboltba együtt... Egész sokat írtunk egymásnak, de hiányzik. Tegnap hajnalban kaptam tőle egy üzenetet, hogy most van a reptéren, majd este felé, hogy megérkezett. Sok sikert kívántam neki, majd beszélgettünk az útjáról, de már ez sem volt az igazi... Nem jó érzés, hogy innentől kezdve ez így fog menni! De önző sem akarok lenni, tehát várok. Idő kell mindkettőnknek (főleg neki), és megéri várni.

Annyira belemélyedtem a gondolataimba, hogy fel sem tűnt a felugró válasz.

Cortez üzenete: Szia Reni.

Nagyot dobbant a szívem, és annyira lefagytam, hogy percekig nem is válaszoltam, csak bámultam a képernyőt.

Cortez üzenete: Igen? – írta, mikor gondolom feltűnt neki, hogy csak le lett láttamozva.

Reni üzenete: Hű! Szia! – írtam vissza meglepetten, majd... El is küldtem.

– Te hülye! – kiáltottam fel a homlokomra csapva, és csak még jobban kétségbeestem, amikor láttam a három pontot.

Cortez üzenete: ? :D

Reni üzenete: Semmi, semmi, bocs. Szóval, én csak...

Cortez üzenete: Igen?

Reni üzenete: Köszönöm a nyakláncot. Nagyon tetszik!

Na, itt azért megijedtem, ugyanis vagy tíz percig nem írt vissza.

Cortez üzenete: Aha.

Aha? Mi az, hogy aha?

Cortez üzenete: Szívesen.

Erre hirtelen nem tudtam mit írni.

Cortez üzenete: Most találtad meg? – kérdezte pár perc múlva.

Na igen, nem véletlenül írta ezt. Ugyanis Zsoltiéknál rakta a kardigánom zsebembe, amikor megölelt. Az érintését és ölelését még mindig érzem magamon, pedig több, mint egy hete volt, és nem ment ki a fejemből! Hihetetlen, ugyanakkor nem bánom... De ezek mellett a gondolatok mellett meg is ijedtem. Most erre mit kéne válaszolnom? Az igazat csak nem írhatom, hogy ,,Bocs, csak Kinga nem engedte, hogy írjak, mivel állítása szerint akkor elgyengülök, ugyanis beléd vagyok esve elég régóta, így nem kísérletezhettem. De tényleg imádom!" Hát, ezt biztos, hogy nem írhatom meg neki.

Reni üzenete: Elfoglalt voltam. Tudod, Párizs...

Cortez üzenete: Elfoglalt voltál.

Reni üzenete: És... Nem akartalak zavarni.

Cortez üzenete: Miből gondolod, hogy zavartál volna?

Reni üzenete: Nem tudom, én csak... Nem hittem, hogy ráérsz. Hisz ritkán vagy otthon, biztos vannak ott is barátaid, meg ilyenek... – egyre zavartabban írtam ezeket a sorokat.

Cortez üzenete: Egyre nagyobb hülyeségeket írsz. De tudod mit? Oké, nem akartál zavarni, kösz. De esetleg az meg sem fordult a fejedben, hogy én máshogy gondolom? Vagy komolyan dönteni akarsz helyettem?

Reni üzenete: Mi? Nem, dehogy! – írtam le pánikolva.

Cortez üzenete: Pedig nekem úgy tűnik. De tudod mit? Mindegy, hagyjuk.

Reni üzenete: Cortez...

Cortez üzenete: Szeptemberben találkozunk.

Mi? Ne, ne, ne!

Reni üzenete: Cortez, ne már! Én nem így értettem semmit!

Azt csak nem írhatom meg neki, hogy nem tudtam, hogyan köszönjem meg normálisan, hisz annyira zavarban vagyok! Vagy lehet, hogy pont azt kellett volna...?

Reni üzenete: Csak nem tudtam, hogy köszönjem meg, ezek mellett pedig tényleg sok dolgom volt, és téged sem akartalak zavarni...

Cortez üzenete: Mondjuk úgy, hogy köszönöm?! Olyan rohadt nehéz ezt leírni? Tudod mennyire izgultam, hogy azért nem írsz, mert nem is tetszik, vagy nem tudod, hogy tőlem van, vagy esetleg... Visszamentél Neményihez? Nem, gondolom nem tudtad! Megkérnélek, hogy ne dönts a nevemben, köszönöm!

Hogy. Tessék? Izgult? Cortez izgult? Miiiii?

Reni üzenete: Sajnálom, én...

Cortez üzenete: Néha komolyan nem értelek.

És kilépett, offline-ba tette magát, én pedig meredten bámultam a képernyőt, majd csak akkor eszméltem fel, hogy homályosan látom, amikor a könnyeim utat törtek maguknak.

Ezt... Jól elrontottam, igaz?

Boldog Mikulást nektek!🎅🫶🏻
Sziasztok! Ne haragudjatok, de annyira el vagyok havazva mostanában, hogy bevallom: a mai részt elfelejtettem időben kitenni... A hétvégén pedig dolgom volt. Bocsánat!🥹 Viszont kiengesztelésképp és a Mikulás miatt arra gondoltam, hogy ma kiteszek két részt, ugyanis ezt amúgy is kissé rosszul fejeztem be...🫣
Találkozunk szombaton (de előtte pár perc múlva újból, hehe😅) 18.00-kor, addig is legyetek jók... Ha tudtok.🤭🫶🏻
Tiktok: @llauraesharrypotter_