Jimin:
Tanár úr, minden rendben?
Jungkook:
Pehrsze!
Jimin:
Megkérdezhetem, hogy hol van?
Jungkook:
Igazbol nm iss tzdom merre vagyo...
Jimin:
Oh... ön nem józan, ugye?
Jungkook:
Honan tuttad?
Jimin:
...
| Jeon Jungkook hívást indított|
Elfogad Elutasít
-Miért ilyen nehéz ez, Jimin? -hallottam meg egyből Jungkook furcsa, szenvedő, szomorú hangját.
-Mármint, m..mi milyen nehéz? -kérdeztem aggódva.
-Hát ez, ami köztünk van... -nyöszörögte ittasan.
-Nem értem, hogy mire gondol, Tanár úr... -értetlenkedtem.
-Annyira... annyira hiányzol... -csuklott bele a telefonba.
-Kérem, ne mondjon olyanokat, ami nem is igaz. -szóltam rá halkan.
-De ez az igazság... Próbáltam felejteni, próbáltam inni... Ittam... Tökre részeg vagyok, és dugtam is... mármint... -akadt el egy pillanatra, miközben én a számat tátva éreztem, hogy itt valami olyan hangzott el... aminek talán nem kellett volna.
-H..Hogy... mit csinált? -döbbentem le.
-J..Jimin én... hidd el... én csak nem tudom, hogy mit csinálok... én... nekem is vannak férfi hormonjaim bassza meg! Felnőtt vagyok, igénylem a szexet! De veled nem akartam, mert te fiú vagy és kiskorú, de rohadtul hiányzol, és fel tudsz húzni minden mozdulatoddal olyan értelemben... -magyarázta hisztérikusan.
-Tanár úr... nekem meg már van alakuló kapcsolatom... Nincs miről magyarázkodnia... -csaptam rá idegesen a telefont.
| Jeon Jungkook hívást indított|
Elfogad Elutasít
Egyből ki is nyomtam, de hiába...
| Jeon Jungkook hívást indított|
Elfogad Elutasít
Jungkook:
A házadtól jobbra 3 utcanyira vagyk egy barban... Kerlk gyre ide..
Jimin:
...
Akármennyire ideges voltam az edzőmre... mégsem volt szívem őt otthagyni teljesen részegen.
Fogalmam sincs, hogy mégis mi a fene ütött belé.
Soha nem szokott ilyen lenni.
És rohadtul fájt, hogy bevallotta azt, hogy mást... szóval... mással csinálta.
Nem akartam volna erről tudomást szerezni.
De persze megértem őt, hiszen ahogy mondta, ő is férfi és vannak igényei, na meg ki vagyok én, hogy beleszóljak a magánéletébe...?
Mankó nélkül battyogtam le pizsamában az alsó szintre.
Szerencse, hogy már mindenki mélyen alszik..
Felvettem magamra egy kabátot, majd kinyitottam az ajtót és kulcsra is zártam azt magam mögött, aztán a kulcsot jól betuszkoltam a zsebembe.
Elfordultam jobbra, majd lassan sétálni kezdtem előre, az összes utcába benézve, hátha megpillantom az edzőmet valahol.
Azt mondta, hogy csak 3 utcanyira van a házunktól, erre már az 5. utcát hagyom el, és még mindig nincs sehol.
YOU ARE READING
𝐂𝐚𝐥𝐥 𝐌𝐞 𝐁𝐲 𝐌𝐲 𝐍𝐚𝐦𝐞 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 |⚣
Fanfiction"Szeretni úgy is lehet, hogy nem mutatod meg. Szeretni úgy is lehet, hogy a lábad megremeg. Szeretni úgy is lehet, hogy csókolni nem mered. Viszont szeretni úgy is lehet, hogy a könnyed megered..." Ártatlannak tűnő ember, egy sötét családi háttérrel...
