Szenvedve dőltem a nyakhajlatába, miközben mutató ujjával tágított engem a kádban.
Hiába csinálta már meg ezt többször is velem, ezalatt az 1 hónap alatt azért rendesen összeszűkültem ott lent.
Ebből még biztos, hogy nem lesz semmi olyan dolog.
Eddig mindig csak egy újjal tágított, viszont most vette a bátorságot és csatlakoztatta a második ujját is, ami nekem nagyon fájt, ezért egy hangos, fájdalmas nyögés hagyta el a szájamat.
-Milyen érzés? -kérdezte rekedtes hangon az alattam fekvő.
-Nem annyira jó... -remegett meg a hangom.
-Ha továbbra is fájni fog, akkor abbahagyom, de most egy kicsit azért próbáljuk ki, hogy milyen. -suttogta a fülembe, majd mozgatni kezdte benne csontos végtagjait.
Bicepszét és vállat markoltam, miközben összeszorított szemekkel nyögtem folyamatosan a nyakhajlatába.
-Aú~, Jungkook..! -ismételgettem folyamatosan, míg egyre jobban elviselhetőbb lett az érzés, de még mindig nagyon fájt.
-Nem... nem fog menni... -jelentettem ki könnyes szemekkel.
-Az első alkalom mindig fáj. Csak egyszer kell túlélned és utána élvezni fogod. -nézett a szemeimbe.
-Nem szeretek szenvedni, Jungkook...
-Így hogyan fogunk lefeküdni egymással? -kérdezte csalódottan.
-Nem tudom... -ráztam meg a fejemet, miközben a mellkasára dőltem és Kook újra elkezdte mozgatni az ujjait bennem, ami nagyon kellemetlen volt.
Menetközben a könnyeim is csordogálni kezdtek, de nem sírtam. Helyette inkább szenvedve nyögdécseltem.
-Még mindig nem jobb? -kérdezte az alattam lévő.
-Nem... -válaszoltam elhaló hangon. -Csak egy kicsit.
Ezután újra csak egy ujjal kezdett tágítani, majd megint váltott kettőre és ezt ismételgette, ami hatásos volt, mert most először éreztük úgy, hogy ténylegesen is tágulni kezdtem.
Természetesen nem azt mondom, hogy a fájdalom is elmúlt, mert nem így volt, de legalább már haladtunk.
-Ez most komolyan rossz lesz... -figyelmeztetett, mikor harmadik ujját is belém tolta, mire nekem ennél a pontnál tört el a mécses és halkan sírdogálva kulcsoltam kezeimet a nyaka köré, majd ismét a nyakába fúrtam a fejemet.
Próbáltam visszafojtani a szenvedő hangjaimat, de nem igazán sikerült.
Jungkook lassan csinálta és óvatosan. Tudom, hogy nem akart fájdalmat okozni, de én még szűz vagyok, így sajnos elkerülhetetlen számomra, hogy ne érezzék ilyesmit.
Ha átlépjük ezt a mérföldkövet, akkor utána már elvileg sokkal jobb lesz minden.
Csak egyszer kell túlélnem ezt, utána már élvezni fogom.
Jó hosszú ideig volt bennem a három ujja és nem is vettem észre, hogy mindeközben Kook leeresztette a vizet, szóval már csak az üres kádban fekszünk.
-A többit az ágyban fogjuk folytatni. -közölte velem, majd kihúzta belőlem az ujjait és kiszedett a kádból.
Gyorsan átfutott rajtam egy törölközővel, hogy azért ne csurom vizesen feküdjünk be az ágyba, aztán felkapott az ölébe.
-Tudod, hogy mit szereztem a napokban, amire most igazán szükségünk lesz? -kérdezte tőlem, miközben ledobott az ágyra és fölém mászott.
-M..Mit? -szipogtam kíváncsian.
YOU ARE READING
𝐂𝐚𝐥𝐥 𝐌𝐞 𝐁𝐲 𝐌𝐲 𝐍𝐚𝐦𝐞 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 |⚣
Fanfiction"Szeretni úgy is lehet, hogy nem mutatod meg. Szeretni úgy is lehet, hogy a lábad megremeg. Szeretni úgy is lehet, hogy csókolni nem mered. Viszont szeretni úgy is lehet, hogy a könnyed megered..." Ártatlannak tűnő ember, egy sötét családi háttérrel...
