Harmincötödik fejezet

526 23 0
                                    

4:50-kor csörgött a telefonom azt sem tudtam éppen melyik bolygón vagyok, nehezen de kikeltem az ágyból és a laptopot meg egy pokrócot megfogva indultam ki az erkélyre.
Kicsit hűvös volt de a pokróccal betakarózva elviselhető volt, miután a laptop magához tért bepötyögtem a kurzus kódot és ki is adta, hogy 3 perc múlva elindítható a teszt, ekkor hallottam, hogy az erkély ajtó nyitódik és egy kezet éreztem meg a vállamon.

- Jó reggelt édes!

- Szia, hát te?

- Együtt tanultunk szóval együtt is írjuk meg- mosolygott rám.

- De hosszú napod lesz, pihenned kéne.

- Lise mi lenne ha végre nem keresnél mindenre kifogást.

- Jó, csak tudod, hogy nem kell ezt miattam csinálnod.

- Nem is muszájból csinálom. - forgatta meg a szemeit - azért csinálom mert veled lehetek.

- Jajj Pierre - homályosodott el a látásom.

- Most ne sírj édes mert hibátlan vizsgát kell tennünk.

Amint a beszélgetést befejeztük el is indult a teszt. Nagy segítségemre volt a fiú, hisz körülbelül mindenre emlékezett a tegnap este tanultakból, amit rólam már kevésbé lehetett elmondani.

- 92% - mondta ki az eredményt miután kiírta a rendszer.

- 92% - mosolyogtam rá, örültem neki nagyon, mert ez a tantárgy nem a kedvencem.

- De csak 92 - háborodott fel viccesen.

- Elhiheted hogy bőven elég ez is.

- De nem hibátlan lett.

- Jól van édes lerí rólad, hogy versenyző van - nevettem.

- Nem megyünk le edzeni? - kérdezett.

- Hogy mit csinálni - fordultam felé nagy szemekkel.

- Edzeni, tudod ahol az emberek gépek segítésével - nem fejezte be mert közbe szóltam.

- Értem az edzés szót, de csak fél 6 múlt.

- És ilyenkor a legjobb úgy sincsenek sokan. Na légyszi Lise, most nekem is lenne kedvem - nézett rám kiskutya szemekkel.

- Jó, menjünk de nem viszem túlzásba az fix .

Így is volt én csak a futópadon próbáltam nem meghalni mert azt be kell h valljam ezekért az edzésekért nem vagyok oda. Pierre közben mindenféle súlyzós gyakorlatokat végzett. Miután végeztünk a szobánk felé sétáltunk.

- Egy gyors zuhany bébi -  bökte meg az oldalam.

- Igen én megyek zuhanyozni de nem veled. - néztem rá.

- Héj - kapott a szívéhez mint akit teljesen megsértettek.

- Ha együtt zuhanyzunk mindketten tudjuk, hogy az nem lesz rövid és neked mindjárt menni kell.

- Hmm, ebbe lehet igazad van, de akkor majd este - adott egy puszit majd el váltunk és szobáinkba mentünk külön letusolni.


A tegnapi médianap után következett a pénteki szabadedzéses nap. Maxi már rég ott volt a pályán, Kellyvel csak a második edzésre mentünk ki, ahol a Red Bullos fiúk szépen szerepeltek. Miután vége lett az edzésnek a csapat még megbeszélést tartott így elindultam a paddock utcáján fel alá járkálni. Egyszer csak Lando karja került az én vállamra, amitől kicsit megijedtem de ezt a fiú csak nevetve vette tudomásul.

- Na bébi egy gyors zuhany? - kérdezett, mire megtorpantam egy pillanatra mert most vagy Lando kevert össze Luisaval vagy csak szimplán bekattant.

- Lando jól vagy? - méregettem a fiút.

Elbűvölt lélekWhere stories live. Discover now