Amint visszaértem Maxékhoz, már fogta is a cuccokat és indultunk is el a kocsihoz. Ilyenkor a legjobb inkább jobb nem hozzá szólni, el van magában emészti a dolgokat, de ehhez mi már hozzá szoktunk. A kocsihoz érve beszálltunk és a hotel felé vettük az irányt, hogy a bőröndjeinket összeszedjük. Amint felértem a szobába csak pár dolgok kellett még betennem és már kész is lettem, így amíg a fiú nem kopog, hogy mehetünk leültem az ágyra és ezáltal megpillantottam egy cetlit a jobb oldali éjjeliszekrényen. Kíváncsian vettem a kezembe és kezdtem el olvasni.
Kedves Lise, köszönöm szépen, hogy befogadtál az éjszakára. Holnap este találkozunk találkozunk. Puszi!!
Ahogy olvastam a kis üzenetet a mosolyt alig lehetett levakarni a számról és a papír cetlit olvastam el újra és újra, persze nem valami nagy dolog volt benne, de akkor is Pierre írta és már izgatottan vártam a következő napot, a következő percekben is még ezen gondolkodtam, hogy min törheti fejét a francia és így történt az, hogy észre se vettem, hogy Kelly már az ágyam előtt állt és engem nézett.
- Anneliese - szólalt meg, mire én egy nagyot rázkodtam az ijedségtől, erre ő csak kinevetett.
- Kelly ez nem vicces - próbáltam játszani a felháborodott kislányt, de a nevetés belőlem is kitört.
- Mit nézel annyira? - kíváncsiskodik.
- Semmi érdekes - zártam le gyorsan, de ez nem hatotta meg a nőt.
- Na Annie, mi az a kis cetli? - jött közelebb, de én gyorsan elraktam a zsebembe majd felálltam.
- Szerintem indulnunk kellene, Max biztos vár már ránk - jelentettem ki egy kis ravasz mosollyal az arcomon és már indultam is ki a szobából a bőröndömmel együtt.
- Ezt nem úszod meg ennyivel Annelise- jött utánam tovább érdeklődni.
- Mit nem úszik meg Annie? - állt meg az említett fiú előttem fürkésző tekintettel.
- Semmit - vágtam rá gyorsan, mire az előttem álló személynek szemöldöke a magasba szökött.
- Nem fogja megúszni a közös csajos reggelit holnap - mondta Kelly, ezzel egy kis kamuzást vitt a beszélgetésbe.
- Ja, értem - zárta le Max. - Menjünk végre haza - így is tettünk.
A repülőtéren szerencsére nem kellett a hatalmas sorokat kivárni, mert Max erre az útra egy helikoptert bérelt, hisz így jutunk a leghamarabb haza. Monaco privát helikopter leszálló terén tett le minket a gép, így 15 perc kocsizás után már otthon vagyis Max és Kelly otthonában voltunk. Ahogy betettük a lábunkat már jöttek is elő a kis kedvencek Sassy és Jimmy akik természetesen a gazdájukat célozták meg, majd én is sorra kerültem a simogatásnál.
Penelopet az apja elhozta a házhoz, így ő rá se kellett sokat várni míg megérkezett. Mikor meglátott minket egyből felénk kezdett el futni, de nem Maxhoz rohant az ölelésért hanem hozzám.
- Annie - kiáltotta a nevem, ahogy oda is értem már vettem is fel a kis tüneményt.
- Szia P - majd széjjel pusziltam kis pofiját.
- Hát P ezt megjegyeztem ám - nézett ránk a fiú sértődötten, de nyilvánvalóan csak viccből és erre persze a kislány már kéredzkedett is át hozzá. - Na szia kicsi - puszilta meg ő is.
Ahogy P már megszokta a jelenlétünket, ami konkrétan még egy perc se volt már el is tűnt, hogy a macskákkal játsszon. Mi addig leültünk a kanapéra és elkezdtünk mindenféléről beszélni, majd egyszer csak a hasam korgása szakította félbe a mondanivalónkat.
