Harminckettedik fejezet

530 24 0
                                    

  
Már Amerika felett ülünk a repülőn, rettenetesen rosszul bírom most ezt az utat. Már vagy 8 órára úton vagyunk és azért még egy pár vissza van, tény, hogy Max repülője kényelmes meg minden de akkor is borzalmasan unom magam.
Kelly és Max még alszanak én ugyanezt csináltam eddig és már egy jópár filmet is kivégeztem.
Pierrevel mióta nálam volt nem találkoztunk mert futam is volt sőt kettő is az orosz amit Lewis nyert és Max lett a második erre sajnos nem tudtam menni, a másik pedig a török nagydíj volt amire kifejezetten a fiú kérte, hogy ne menjünk mert nem túl biztonságos ott Bottas nyert szintén Max lett a második így elég kiélezett a két srác között harc, Pierre
meg sok időt töltött a gyárba ezért nem tudtunk találkozni. De most végre vele lehetek egy ideig. A fiúnak nem mondtam, hogy jövök így meglepetés lesz neki és remélem örülni fog neki.

Már a hotelba várjuk, hogy megkapjuk a szobánkat, egyre többen kezdtek el lenni a hotel előtérbe, láttam mindenféle csapatból embereket így gondoltam akkor a többiek is itt szállnak meg. Nagy gondolkodásomból egy hang szakított ki aki a nevemet mondta, így a hang irányába fordultam.

- Landoo - örültem meg a jó barátomnak hisz őt is régen láttam.

- De jó, hogy itt vagy - ölelt meg.

- Én is örülök, hogy vagy Lando?

- Tudod szeretnék majd bemutatni neked valakit - kezdte el de kicsit stresszesnek
tűnt.

- Kit?

- Azt majd meglátod de remélem örülni fogsz neki, mit szónál egy vacsihoz ma itt a hotelba mondjuk 7 óra? - darálta le. Én pedig ebbe a pillanatban láttam Pierre Gaslyt és a szememmel végig követtem mozdulatait ezzel teljesen elfelejtve, hogy Lando ott van előttem és hozzám beszél.

- Em, Em itt vagy ? - legyezte előttem a kezét.

- Igen igen- fogtam fel a dolgokat. - este 7 vacsi, de ne haragudj most mennem kell - ezzel ott hagytam a fiút és a tekintetemmel Pierret követtem.

Amilyen gyorsan csak lehetett elkértem a kulcsot Maxtól mert mondta, hogy ezeket intézi. Láttam, hogy Pierre egyedül a lift felé veszi az irányt így utána mentem, telefonját nyomkodta így észre se vette hogy gyors tempóban haladtam utána, nehogy előbb elmenjen a lifttel. Beléptem de semmi reakciót nem kaptam tőle sőt meg akkor sem mikor becsukódott az ajtó.

- Na szépen vagyunk Gasly, hogy nem ismered meg a barátnődet - fordultam felé.

1 Lise - nagy szemekkel nézett felém - úristen bébi itt vagy - azonnal karjai közé zárt.

- Meglepi, itt vagyok - motyogtam a nyakába. - hiányoztál - néztem a szemébe majd egy hosszabb csókot váltottunk, a lift hangja jelzett nekünk hogy megérkeztünk ekkor szétváltunk.

- Melyik szoba?

- 512, te?

- 505.

- Legalább egy emeleten vagyunk így együtt tudunk aludni - nézett rám.

- Így van már várom az estét - simítottam meg a kezét, de már a szobájához értünk így ő bement de még váltottunk pár szót az ajtóban. - Este Landoékkal vacsizom valakit szeretne bemutatni.

- Este én is Landoékkal leszek - egy kicsit meglepődtem - akkor gondolom többen leszünk. Csak azt nem tudom mit akar mondani.

- Hát azt én sem, de majd megtudjuk. Na édes megyek lepakolok - nyomtam egy puszit az arcára.

- Veszélyesen élsz Coolen - kuncogott és nekem ekkor esett le, hogy a hotel folyosóján állunk.

- Már csak egy kis ideig - nézett rám kérdőn  - el fogom mondani Maxnak az igazat.

Elbűvölt lélekDove le storie prendono vita. Scoprilo ora