Pierre már 5 napja elment így azóta csak telefonon beszélünk. Cassie szombat délután haza jött így már kettecskén vagyunk itthon vagyis amennyit itthon vagyunk mert sok időt töltünk a lovardába a hétvégi verseny miatt. Cassie amint haza ért egyből le is támadtam hogy megbeszéljük Harry és a közte lévő dolgokat. Megtudtam, hogy annyira már nem is friss a dolog hisz 1 hónapja együtt vannak és eddig minden szuperül megy, látom rajta, hogy tényleg boldog és ennek nagyon örülök. Gondoltam, hogy bevallom nem csak ő rá talált a szerelem de úgy voltam vele még várok.
Pénteken érkeznek Maxiék így az estét együtt töltjük, valamelyik étterembe már foglaltak is asztalt.
Készültem a kis családom érkezésére így sütöttem egy almás pitét. Rendet raktam a nappaliba és a lakás többi részében, bár nem nagyon kellett mert Cassie eléggé rendmániás így mindig tisztaság van.
Éppen teregettem ki a ruhákat mikor a kaputelefon csörgött, egyből mentem is engedtem be Maxékat, már nyitott ajtónál vártam őket, amint P meglátott már rohant is. Jól megölelgettem a kis családot majd egyből letelepedtünk a nappaliba.
- Uhh almás pite- nézett rám Max.
- Igen, tudom hogy mindenki szereti.- erre mindenki bólogatott.
- Cassie? - kérdezett rá a lány honlétéről Max.
- Most Harrynél van, majd este felé jön csak ha jön.
Meg egy kis ideig beszélgettünk majd Kelly mondta, hogy kezdjek el készülődni mert nemsokára indulni kéne az étterembe .
Gyorsan elmentem a szobába ahova P követett természetesen segített kiválasztani a ruhámat ami egy fekete hosszabb szoknya lett és egy fehér hosszú ujjú body. Ékszerek terén teljesen P-re bíztam magam így amit adott azt húztam, amit nem bántam hisz nagyon jó darabokat válogatott össze. A cipő esetén most egy magasabb sarkú elegáns darabra esett a választásom.
- Készen is vagyunk - jelentünk meg a kislánnyal a nappaliba.
Elindultunk a vacsora helyszínére ami egy elég különleges amúgy tipikus brit étterem de tökéletes volt mert eldugott helyen tudtunk ülni.
Kitárgyaltuk az elmúlt napok történéseit. Megtudtam, hogy Max tervei között szerepel, hogy menjek el velük az austini versenyre. Először nem mondom, hogy meglepett az ötlete, hisz azért ezek a helyszínek nem éppen a szomszédban vannak és elég sok időről lenne szó, de az biztos, hogy remek élmény lenne és ugye bár ott van Pierre is, de azért biztosra még nem mondtam de azért hajlok nagyon az igen felé.
Miután egy fantasztikusan jót ettünk még egy kicsit sétáltunk a városba majd Maxék kiraktak a lakásomnál ők pedig mentek tovább a hoteljük felé ahol foglaltak szobát, bár mondtam nekik, hogy nálunk is aludhatnak nyugodtan mert elférünk de hajthatatlanok voltak.
Gyors zuhanyzás után elfoglaltam a helyem a kanapén egy zacskó gumicukorral együtt és zenét kapcsoltam. Igaz lehet nem kéne már ilyet enni de egyszer egyszer lehet az embernek.
A zene mellett hirtelen egy másik hang is megszólalt ami a telefonom csörgőhangja volt, rápillantottam és egyből rá is nyomtam a zöld ikonra.
- Szia édi - mosolyogtam mint a tejbe tök, de a túloldalról is hasonló mimikát láttam.
- Szia bébi, hogy vagy? Milyen volt a vacsi? - kérdezett.
- Jól vagyok éppen egy zacskó cukrot tömök magamba - mutattam fel a zacsit - és a vacsi jó volt.
- Egyél csak - nevetett - örülök, hogy jól elvoltatok. Holnap akkor verseny?
- Ahaa, kicsit izgulok mert hát itt lesznek Maxék és nem szeretnék nekik csalódást okozni amiért nem úgy sikerül a nap ahogy szeretném. - vallottam be az érzéseimet a holnapi nappal kapcsolatban.
