"Ne menj be a sötét erdőbe, vöröske."
Családom és a Gonzalez család ősidők óta ellenséges viszonyban állnak egymással. A nézeteltérés miatt kutya kötelességem lenne elkerülni Joseph Gonzalez gyönyörű, és szent lányát. Ahelyett, hogy a családi vállal...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Mindig is nehézségekkel járt visszazökkeni a munkába és a mindennapok sűrű óráiba. Mikor este kilenc órakor átléptem a kaszinó bejáratát, a hosszított bézs kabátomból kivettem a kezem. Végig sétáltam a bordó színű padlón, lebaktattam a bejárattal szemben található aranyozott lépcsőn, majd szembe találtam magam a kaszinó belsejével, a játékgépekkel és asztalokkal teli terem közepével. Elegáns sötét helyiségben erős fények világítottak, lila és zöld fényjátékok vibráltak, illetve mozogtak a mennyezeten. Figyeltem ahogy az emberek az asztalokat körbe ülve kártyákat fognak, hogy a játékgépek előtt többen is álltak. Elsétált mellettem egy felszolgáló, aki tenyerén egy tálca pezsgőspoharakat vitt. Elvettem egy pezsgőt, belekortyoltam és tovább figyeltem az este történéseit. Ez volt az én birodalmam, a kaszinó amire büszke voltam. A város legjobb és leghíresebb szórakozó negyedében található, majdnem a kikötővel szemben. Ma este nagyon sokan voltak. Ezt már akkor tudtam, amikor a főút két oldala dugig volt tömve autókkal. Miután megbizonyosodtam arról, hogy ma este minden rendben van, biccentettem a bejáratnál ácsorgó két biztonsági őr felé, majd vissza sétáltam a lépcsőn és az irodám felé igyekeztem. Kigomboltam a kabátomat, lenyomtam a kilincset, majd beléptem az ajtón.
A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor megpillantottam az öcsémet, aki az (én!) fotelemben hátra dőlve ült, lábát az (én!)asztalomra téve aludt. Amikor figyeltem, hogy levegőt beszívja majd kifújja, összeráncolt szemöldökkel letettem a táskámat. Meglepett Brian jelenléte, hiszen Hétfő este van. Az utolsó információm az volt, hogy hétvégére jön haza. Mikor közelebb hajoltam hozzá, jobban szemügyre vettem az arcát, mely megviselt volt: sötét borostája sűrű, göndör haja kusza volt, illetve az öltözete is arra utalt, hogy valami nincs rendben. Meglöktem a lábát, ő egy kis idő után kinyitotta a szemét. Amikor megpillantott, azonnal levette a lábát, és álmos pislogások közben felállt. - Hello, teso! - hajába túrva ásított, majd megigazította a fekete kapucnis pulcsiját. Lehúztam magamról a ballonkabátot, megigazítottam a kockás zöld mellényemet, majd kérdő pillantásokkal néztem rá.
- Összekeverted a hétfőt, a hétvégével? Brian leült az egyik székre. Kerülte a pillantásomat, ez pedig nem tetszett. Biztos voltam abban, hogy történt valami. Amikor észrevette, hogy figyelem őt, széttárta a kezét.
- Nem tudom. Ma hétfő van. Hétvégén pedig hétvége - megdörzsölte az arcát, majd előre nyúlt és a vezetékes telefont a kezébe véve, kért egy fekete kávét. - Ne néz így ràm! - kérte.
- Szerintem itt valami bűzlik - leültem vele szembe, majd keresztbe tettem a lábam. A bokámat átfogva összeráncoltam a szemöldököm. - Kirúgtak?
- Dehogyis! - rázta meg a fejét. - Csak... - túrta hátra a haját. - Volt egy csaj...
- Volt egy csaj? - kérdeztem vissza, ő kellemetlenül bólintott. Úgy gondoltam, hogy óvatosabban mélyebbre ások. - Egy sima csaj, vagy olyan barátnőféle csaj?
