"Ne menj be a sötét erdőbe, vöröske."
Családom és a Gonzalez család ősidők óta ellenséges viszonyban állnak egymással. A nézeteltérés miatt kutya kötelességem lenne elkerülni Joseph Gonzalez gyönyörű, és szent lányát. Ahelyett, hogy a családi vállal...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Lehengerlő és egyben felfoghatatlan volt benne lenni. Szavak nem léteznek az érzésre, amit neki köszönhettem. Szűk és forró teste lüktetve fogadott be. Azonnal alkalmazkodott a méretemhez, és tudtam, hogy ezentúl rajta kívül mást nem akarok. Elvarázsolt és teljesen elvesztem benne. Valeria meztelen látványa éheztetett. Telt melle, keskeny dereka, lapos hasa és kerek melle előttem volt és csábított. Mellei lökésem ütemére mozogtak, és imádtam. Szemébe néztem, csókoltam. Nyelvével ismerkedtem és élveztem, hogy élvezi. Az egymásra találás olyan volt, mint amire számítottam: intenzív gyönyörrel járt.
Lehengerlő volt az ágyamban tudni. Az együtt töltött szex óta csak arra tudtam gondolni, hogy az illata az ágyamon maradt. Késő este a kanapén ültem, miközben Valeria az egyik pólómat viselve kötszeres dobozt hozott felém. Végig néztem a meztelen, hosszú lábán és a póló alatt mozgó mellein. Lesütöttem a szemem, a szex emlékei még frissek voltam. Ízlett, teljesen az enyém lett. Legyőzött és megbabonázott ez a nő. Teste rajongott értem, a lelkünk összekapcsolódott. A legérdekesebb pedig az, hogy minden természetesnek tűnt, és rajta kívül semmi nem érdekel. Ő lett a nőm, ezt elszámláztam. A szex óta eltűnt minden akadály és csak ketten voltunk. Valeria nem félt tőlem, azonnal a bizalmába fogadott. Miközben mellém ült és kinyitotta a kötszeres ládát, a combjára pillantottam. Elvakított a vágy, de nem voltam hülye. Visszavonhatatlanul beleszerettem, ezért viszont hülye lettem. És tudtam, hogy édes, forró teste már az enyém. - Mire gondolsz? - suttogta, miközben kivett egy gyulladáscsökkentő kenőcsőt.
- A puncidra - amint kimondtam, a torkát köszörülve a szemembe pillantott és elpirult.
- Ne beszélj így! Inkább maradj nyugodt, hogy bekenhessem a sebeidet - pöttyöt nyomott az ujjára, majd közel hajolt hozzám és engedtem, hogy bekenje a bevérzett ütés nyomokat. - Az a rohadék! Nem tudom felfogni, hogy mit képzel magáról! Örülnie kellene, hogy nem jelentetted fel a rendőrségen - Valeria annyira felhúzta magát, hogy oldalra dobta a ládát, majd lábát a feneke alá húzva, a tenyerébe temette az arcát. - Nagyobb bajod is eshetett volna. Mi történt volna, ha összezúzza a bordáidat? - pillantott egyenesen a szemembe. - Mit csináltam volna akkor? Mit csináltam volna nélküled?!
Feszülten kifújtam a levegőt. Az igazság az, hogy nem akartam erről beszélni. Ami történt már elmúlt, ezért feleslegesnek tartottam beszélni róla. - A lényeg, hogy most itt vagyok, és te is itt vagy. Ne beszéljünk többet erről. Kérhetem? - megérintettem az arcát, majd elvettem a dobozt és oldalra biccentettem a fejem. Részben igaza volt. Austin messzire ment, ennyivel pedig nem úszhatja meg. Mégis bennem van az, hogy mostmár minden más lesz. Valeria...én. Köztünk minden más lesz. A világ összes kincséért sem engedném el magam mellől. Furcsa, de az első szex után kialakult bennem egyfajta kötődés és birtoklás, amit még nem tudok kezelni. Csendben ültem és a kisasztalra tettem a dobozt. - Meglepett mikor mondtad, hogy szedsz gyógyszert. Van valami különösebb oka? - figyeltem, hogy kócosan felkötött haját megigazítja, majd szaporán pislogva felém pillant.
