Melodious World(C.L.)

39.fejezet

Charles szemszöge:

Olyan jól indult minden. Az időmérő, sprit verseny, minden. Erre másnap kiderül hogy nem hogy a versenyt nem tudom befejezni, de még el sem kezdhetem.
Mindez egy hiba miatt, amit itt a srácok nem tudnak megcsinálni. Éreztem már a sprinten is hogy valami baj van az autóval, de azt hittem valami kisebb probléma amit hamar megoldanak. Erre a verseny előtt fél órával kijelentik, hogy nem ülhetek kocsiba mert nem tudták megcsinálni.
Annyira dühős és csalódott voltam. Annyira jól alakult egész idáig a verseny. Erre most jött egy ilyen hiba. Oké hogy közel állunk a tabellán Maxal egymáshoz és még nem dőlt el kié lesz a bajnoki cím,de ezzel egyre közelebb került hozzá Max. Főleg hogy még a versenyt is megnyerte. Már átvette a vezetést, és innen már nehéz visszahozni.
Kidühöngtem magam a pihenőmben, amikor a verseny elkezdődött. Andrea próbált megnyugtani, de mind hiába. Nehezen de lenyugodtam annyira ,hogy kimenjek és nézzem ahogyan Carlos versenyzen. Amikor kiértem a garázsba a szemem egyből megakadt Vivianán, aki csak tovább dolgozott mintha mi sem történt volna. Tudom hogy nem hagyhatja ott a munkáját főleg egy verseny alatt, de akkor abban a pillanatban mérhetelenül haragudtam rá is. Szükségem lett volna rá, de ő nem volt ott.
A dühömet megpróbáltam vissza fogni a megbeszélésen, de elég nehezen ment. Amikor megkérdeztem hogy ha másik beállításon mentünk volna szombaton akkor is ez megtörtént volna, Viviana úgy nézett rám mintha valakit megöltem volna. Nem őt akartam ezzel bántani ,csak kíváncsi voltam. Jó lehet kicsit haragosabban kérdeztem rá, de akkor is. Erre olyan választ kaptam Matteotól amire nem számítottam. Elindulhattam volna a versenyen. Nem tudtam volna befejezni, de akkor is elindulhattam volna, ha másik beállításon megyek.
Akkor abban a pillanatban egy percig sem gondolkodtam. Hatalmas hibát követtem el, amit későn bántam meg. Már nem volt vissza út.
Hazamentem monacoba.
Haza, úgy hogy neki mégcsak nem is szóltam. Mégcsak meg sem vártam a pályán, csak vissza mentem a szállodába, és minden szó nélkül össze pakoltam.
Ott hagytam bármiféle magyarázat nélkül.
Életem legnagyobb hibáját követtem el..

Ha eddig nem lettem volna biztos abban hogy hibáztam amikor szó nélkül leléptem, akkor most már ezer százalékig biztos vagyok benne.
Mindent egy kezdődő lila foltnak köszönhetek a szemem alatt, amit megérdemetlem.
Aznap este amikor hazaértem már tudtam hogy elbasztam. Olyannyira, hogy férfi létemre már a sírás határán álltam, mert nem tudtam mit tegyek.
Másnap reggel valaki kopogott a lakásom ajtaján. Senki sem tudta hogy itthon vagyok Andrea kívül.
Még a barátaimnak sem mondtam el mit tettem. Egyszerűen nem mertem.
Amikor kinyitottam az ajtót, egy pillanat múlva hatalmas ütést éreztem a szemem alatt, ami miatt szinte majdnem beestem a lakásba.
Kellett egy pár perc mire észhez tértem, és megláttam ki áll az ajtóba.
-Megöllek Leclerc. Komolyan mondom, ha még egyszer a közelébe mersz menni, kicsinállak.-már gyerek korom óta ismerem Maxot, de még sosem láttam ennyire idegesnek mint most. Pedig nem egy szent, ezt elhihetitek.
-Max, mi a fasz bajod van?-tartottam a kezem a szemem alatt, mert iszonyatosan elkezdett fájni.
-Mi? Még van pofád megkérdezni? Esküszöm Charles, hogy beverek még egyet. Megmondtam neki hogy vigyázzon veled. Hogy ne engedjen téged közel magához, mert csak fájdalmat okozol neki. De erre még én sem gondoltam volna, hogy ennyire undorító alak vagy.
-Max fejezd be! Elég volt.
-Mégcsak most kezdtem. Hogy volt pofád szó nélkül lelépni? Otthagytad egyedül a pályán, és mint kiderül a szállodában egy idegen országban. Egy töketlen fasz vagy. Milyen férfi vagy te? Egy gyáva ,aki az első alkalommal lelép ha valami gáz van. Undorító vagy.
-Elbasztam jó?! Kurvára tudom hogy elbasztam. De már nem tudok mit csinálni.-emeltem fel már én is a hangomat.
Max csak szó nélkül bejött és becsukta maga mögött az ajtót.
-Nagyon gyorsan magyarázz el mindent, mert esküszöm a másik feledet is kidekorálom.- Nagyon meglepett hogy bejött, de egy kicsit bólintottam és elindultam a nappali felé.

-Nagyon gyorsan hozd helyre. Ha még egyszer sírni fog miattad esküszöm agyonverlek.
-Már elbasztam. Nagyon.-nyomtam az arcomra egy fagyaztott borsót, ami kicsit enyhítette a fájdalmat.
-Még helyre tudod hozni. Szeret téged. De ezek után már magam sem értem miért. Én páros lábbal kirugnálak ha a helyében lennék. És ha lenne esze ezek után, nem is maradna ott.
-Nem mehet el.-fogalmam sincs miért mondtam el neki. Látva az arckifejezését Viviana biztos nem mondta el ezt neki.
-Mi az hogy nem léphet le?-kezdett újra egyre dühősebb lenni.
-Alá írtunk egy szerződést ami kimondja, hogy az adott szezon alatt egyikünk sem léphet le másik csapathoz, ha ez köztünk tönkre megy.
-Most öllek meg.-pattant fel egyből a kanapéról, azonban a telefonja is ebben a pillanatban szólalt meg.
-Szia.
Rendben van.
Ha kell valami csak szólj. Mondtam hogy szabad vagyok. Nem érdekel, te ne foglalkozz vele. Majd jön velem Kelly is. Szereti olaszországot. Rendben. Nem igérek semmit. Szia.-nézett rám mielőtt elköszönt volna.
-Nagyon nagy szerencséd van. Otthon van.
-Ki? Viviana? Jól van?-álltam fel én is, mert nem bírtam ülve maradni.
-Nem anyám. Igen ő. Nemrég ért haza, és a csapat többi tagjával ment. Délután be kell mennie a gyárba, de utánna a héten szabad. Hozd helyre, vagy engedd el. És a szerződés sem érdekel. Jó ügyvédjeim vannak, de ha nem elég akkor a Red bull ügyvédjei elintéznek mindent. Nem fogom hagyni hogy a te képedet bámulja minden nap.
-Nem fog átmenni a Red bullhoz, hiába akarod.
-Csak ugyan? Te akkor még nem voltál képbe, és nem törted össze a szívét. Már más a helyzet.
-Akkor sem fogom hagyni. A Ferrari volt az álma. Elérte, és  ott is marad.
-Csak valaki össze törte az álmát. Megyek. Kelly vár. Ne felejtsd el amit mondtam. Vagy ez vagy az. Ez csak rajtad múlik.-hagyott ott a nappaliba és hallottam hogy bezárja maga után az ajtót.
Nem is gondolkodtam csak fogtam magam, és minden lényeges dolgot bedobáltam a bőröndbe.
Gyorsan megnéztem mikor megy a legközelebbi gép, és már foglaltam is le  a jegyet.

Viszont volt egy nagy gondom. Egy szép kis lila gond a szemem alatt.
Ezzel még gyorsan valamit kezdenem kell ,mert ezzel lesz telle minden ha valaki meglát.
Szerencsére Viviana hagyott itt pár smink cuccot, csak találok nála valamit amivel ezt el tudom tünteni. De ha nem, akkor így megyek el.
Nem érdekel már.
Csak a nő érdekel és az hogy megbocsáltson nekem.