Kósza firkák

Éppen Halloweenkor

Cassie Bryton tudja, hogy mit fog találni az árnyas, kertvárosi sikátor mélyén, már amikor kiszáll a taxiból. Sietve a sofőr markába nyomja a gyűrött bankókat és mit sem törődve annak ráncokba szaladó homlokával, becsapja az ajtót. Cassie, miközben a járda hideg kövén koppannak a cipői, felteszi magának a kérdéseket. Ugyanazokat, amiket ilyen vagy olyan fogalmazásban a sofőr is megtehetett: „Miért jöhetett ide? Éppen Halloween estéjén?" Sőt, az óta próbálja meggyőzni magát, hogy butaság, amit tesz, amióta közel háromnegyed órával korábban belé csapott a felismerés: odahagyva az otthona melegét, ide kell, jöjjön. Nem tudta megmagyarázni mi ütött belé akkor, sem pedig ebben a pillanatban. „Csak így van és kész." Persze a logikus gondolkodása ettől még ezerfelől igyekszik megtámadni a késztetést. Miközben kabátot húzott és bezárta a lakása ajtaját. Miközben a hűvös folyosón dideregve tárcsázta a taxi társaság számát. Amikor ereszkedni kezdett a félhomályos, szebb napokat is látott lépcsőházban. De még az idefele úton is azért kérlelte, hogy fordítsa vissza a sofőrt, vagy legalább szálljon ki és hívja fel Darent, hogy jöjjön érte. Csakhogy van, amit éppen a logikus része nem akar elfogadni: éppen hozzá jött ide. Megmondta az az alak az álmában: nem akadályozhatja meg a halálát, sem pedig azt, hogy őt zárják be miatta. A szűkös sikátor magas téglaépületek között fut. Tele van szeméttel, sárgásbarna és rőt avarral, cigarettacsikkekkel. Alig hogy a sikátor mélyén rátalált Daren sápatag testére, kék és vörös szirénafény festi meg az addig csak a villanyoszlop bevilágította sikátort. Bénultan mered a férjére és csak tompán hallja az ajtócsapódást, a cipőkopogásokat, a szólongatásokat majd a felszólítást. A pisztoly fémes kattogásait ellenben élesen. Zörögve bilincset vesz le az övéről, hátrafeszíti a kezeit és rákattintja a csuklóira. Csakhogy a következő pillanatban a tárgy már a betonon koppan. A férfi hátrahőköl, Cassie pedig hátrafordul. Nem érti, hogy a férfi miért bámul rá halálra vált arccal, ráadásul úgy, mintha valójában nem is látná. Visszafordul a férje felé, még mindig ugyanúgy fekszik. Végül lepillant a megunt rongycsomóként heverő testére.