Te vagy az, Kaulitz?

Nekem?

Örültem. Legalább lesz egy hely ahol alhatok meg minden. De egy valami nem hagyott nyugodni. Az az hogy mi lesz ha megtalálnak és idejönnek? Valószínűleg megölnek minket. Nem akarom Tomot bajba sodorni. Szar ügy az egész. A tévét néztem Tom meg kint cigizett. Amikor bejött egy fehér borítékot szorongatott a kezében. Eleinte nem nagyon érdekelt. Biztos neki jött vagy mi. De aztán felém nyújtotta és azt mondta:
-Ez neked jött.
-Nekem?-azzal elvettem. A nevem volt ráírva. Ki küldhette? Senki sem tudja hogy itt vagyok. Kivéve egy embert....de nem az nem lehet. Ő nem jönne ide. Nem nem. De jobb megnézni mit ír. Felbontottam a borítékot és kivettem belőle egy lapot. Ez volt rajta:

Azt hitted ha idejössz el tudsz bújni? És azt hitted nem találunk meg ha eltöröd a csippet? Naív vagy Hamilton. Elárultál minket. Ezzel megszegted az esküdet. Miszerint:
,,Soha nem árulom el a bizniszt"
Ha jót akarsz magadnak feladod magad és akkor talán visszaveszünk. De ha nem. Nem lesz irgalom. Se neked se a gitáros fiúnak. Estig van időd gondolkodni.

Cs

Cs az az Csimaz. Itt vannak. Megtaláltak. Kész. Vége. El kell mennem innen. Azonnal. És bár eddig is ezt mondtam most nagyon komolyan mondom. De ha elmegyek Tom egyedül marad. Mármint azt írja hogy lehet ő is megbánja majd. Nem tudom mit tegyek. Lehet ez az utolsó reményem a menekülésre. Most mit tegyek? Nem tudom....annyira ideges lettem hogy újra rohamom lett. Remegni kezdtem. Felálltam és amíg volt erőm elmentem a bőröndömért és megkerestem a cuccomat. Kivettem belőle egyet és bevettem. Lassan le állt a remegés. Széttéptem a papírt. Kidobtam. Nagyon gyorsan el kell döntsem hogy mi legyen. Nem tudom nem tudom nem tudom nem tudom. Ez az egész....bazdmeg. Ide se kellett volna jönnöm. Most lehet Tom is megbánja. Nem akarom hogy baja essen. Szóval meghoztam a döntést. El megyek. Megnéztem a leghamarabb induló buszt, repülőt, vonatot. Mind holnap indul. Bazdmeg. De egy vonat Csehországba megy és hajnali 5-kor indul. Jó lesz az nekem. Meg is vettem a jegyemet mikor Tom hangját hallottam.
-Minden rendben?-mosolygott.
Tényleg. Még neki el is kell mondanom. Nem mondhatom meg neki hogy mi a helyzet. Valamit muszály kitalálnom.
-Persze csak van valami....
-Mi?-ült le mellém.
-Az van hogy izé....mennem kell forgatni.
-Mikor?
-Holnap. Csak most szóltak és nagyon sajnálom majd visszajövök-mondtam neki nagyon szomorúan de ő csak tovább mosolygott.
-Ígéred?-kérdezte. Most mi ez valami elcseszett romantikus film? ,,Ígéred?" Hát ez attól függ merre találok magamnak valami helyet ahol elbújhatok. És már a mobilom is törött szóval szuper.
-Ígérem-böktem ki végül.
Elmosolyodott és megcsókolt. Szóval megvan. Elmegyek holnap és majd visszajövök. Valamikor. Talán. De csak ha megtalálom vagy nem felejtem el. Bár mondjuk őt elfelejteni nem lesz könnyű. De mindegy. Tovább kell lépni. Mindenki jön és megy. Én is jöttem és holnap megyek is. Ennyi. Amúgy sem örökre megyek el. Hanem csak egy kis időre.