Kanami
- Gratulálok, átmentetek!
Jelentette ki Tsunade sama mikor Naru is kiért az erdőből. Legjobb barátnőmmel összemosolyogtunk és lepacsiztunk örömünkben. Mindketten egy lépéssel közelebb jutottunk a célunk eléréséhez.
- Gratulálunk!
Mondta mindenki, a védett személyek és az ellenségeink is, mivel ők is kiértek idő közben a pályáról.
- Nos akkor ti mehettek is, nekem van még egy kis beszélnivalóm a többiekkel.
Nézett ránk a hokage asszony.
- Igenis hokage sama. Viszontlátásra!
Mondtuk meghajolva Naruval majd hátat fordítottunk és elindultunk vissza a faluba. Viszont barátnőm egyszer csak megállt.
- Remélem elégedett lesz a belső informátorai által szerzett adatokkal Tsunade sama.
Nézett még hátra Naru, majd megragadta a karomat és hazateleportált minket.
- Ez meg mi volt?
Kérdeztem tőle nagyokat pislogva. Ő erre csak szempilláit rebegtetve megindult a fürdőszoba felé.
- Csupán burkolatlanul a tudtukra adtuk hogy mindenről tudtunk és mindenre számítottunk.
- Ahan...
Mondtam miközben követtem őt. Ahogy húzta le válláról a puha anyagot szemem elé tárul egy lila folt, amit valószínűleg most szerezhetett.
- Hogy ment a harc?
- Egész jó volt. Kellően átmozgattak, csak az volt a baj hogy hamar véget ért... Mondjuk Sasuke okozott egy kis kellemetlenséget az egyik klónomnak miután én otthagytam őket.
A tükrön keresztül szemébe néztem és nem tetszett amit láttam. Szemei üresen meredtek fekete íriszeimbe. Szavak nélkül is tudtam hogy mi történt. Hisz Naru egyetlen gyengéje a sharingan genjutsu. Most ahogy visszagondolok most már tudom hogy miért volt az a gyors hangulatváltása, biztos akkor kapta meg az emlékeket a klónoktól.
Kakashi:
- És miután deaktiváltam a sharinganomat akkor is ugyan úgy remegett.
Fejezte be Sasuke a saját beszámolását.
- A bogaraimmal egész végig kihallgattam őket és amikor azt tervezték hogy mi lesz tegnap megemlítették hogy Naruko mindenféle képpen kerüli majd a harcot Sasukéval a sharingan miatt.
Jegyezte meg Shinou.
- Ez megmagyarázná hogy miért volt olyan távolságtartó velem is amíg nem húzta vissza a szememre a fejpántot.
Helyeseltem visszaemlékezve. Mindenki csak bólogatott. Ezután elemeztük őket tovább. Már csak páran voltunk jelen amikor megláttam a távolban, gyorsan felénk közeledő Kanamit.
- UCHIHA SASUKE!
Kiáltotta még mielőtt megszólalhattam volna. Az említett pedig látványosan összerezzent. -Nem sok embertől láttam volna hogy félne, talán anno Zabuzánál, de az unokahúga ezek szerint már most különleges rangot kapott Sasukénál.- Ahogy ideért hozzánk lekevert egy óriásit fogadott bátyának aki repült egy kicsit. Határozott, de kecses léptekkel közelítette meg a földön fekvő Sasukét aki kérdően nézett fel rá, miközben arcát fogta ahol már most meglátszott Kanami kéznyoma.
- Ha még egyszer meghallom hogy a legjobb barátnőmön genjutsut alkalmazol... olyan genjutsut mutatok én neked hogy azt még maga Uchiha Madara is megirigyeli.
YOU ARE READING
Hugik
FanfictionUzumaki Naruko A könyv egyik főhösnője, teljesen átvette az anyai szerepet és mindent megtesz hogy megvédje ikertestverét Narutot. Keményen edz, hogy elérje álmát. Az álmát ami az hogy ANBU ügynök lehessen Uchiha Kanami Az erős és hajthatatlan legj...