Kis falunak utcájában,
nevelkedett sok gyerek.
Együtt jártak iskolába,
s tudták ezt az emberek.
Elballagtak nyolcadikból,
elváltak az útjaik.
Emlékekből rengeteg volt,
az ment velük egy kicsit.
Mindannyian megérkeztek,
a közös út véget ért.
Választani nekik kellett,
ki, milyen ösvényre tér?
Gimnázium, szakiskola,
következett ezután.
Sokan párra is találtak,
életüknek tavaszán.
Pár fiatal tovább tanult,
kiben volt még akarat.
Sokuk dolgozni indult,
s volt kinek rosszabb maradt.
Együtt jártak szórakozni,
beszélgettek jó sokat.
Mindig jó volt együtt látni,
a régi barátokat.
Itt az idő visszanézni,
életüknek derekán,
Most is abban reménykedni,
jól látták-e az irányt?
Nem késő még javítani,
elhibázott lépteket.
Könnyebb ezt úgy megcsinálni,
ha van bennük szeretet.
Útjuk végén emlékeznek,
milyen volt az élet itt.
Unokáknak elmesélnek,
majd ezekről valamit.
Hátha az új kisgyermekek,
a hibákat ismerik,
Őseiket felemelve,
ezeket kikerülik.
