Rövid versek

Felhők felett

Elmerengve nézegetem,
a csodálatos kék eget,
Gondolatom, s lélegzetem,
repít el a felhők felett.

Nemsokára elhagyom ezt,
a rövid földi életet.
Lassan, csendben megöregszek,
gyarapítom a véneket.

Mikor testem visszaadom,
földanyámnak kezébe,
Mindazokat újra látom,
kik elmentek előre.

Nincs hát okom félve várni,
hogy mi lesz majd ezután,
boldogan kell utam járni,
életemnek derekán.