Érdekes az emberi lény,
mindegyikünk egy saját én.
Mit jelent a dolog nekünk,
mit mond erről agyunk,eszünk?
A kisgyermeknek van sajátja?
Hova lesz az nagykorára?
Például én nem emlékszem,
milyen volt a gyermek énem.
S ha saját gyermekem,
"én" tudatra nevelem.
Miért is lesz mégis néha,
felnőttként vele probléma?
Talán saját tudatunk van,
azt kapjuk meg valahonnan...
Persze ezt csak én gondolom,
néha halkan ki is mondom.
Lehet, hogy az "én" tudatunk,
-miről sokat nem tudhatunk,-
megfejtése még nagyobb zűr,
mint a végtelen világűr?
Nem tudni még a megoldást.
Szeretni kell mindig egymást,
ezzel rosszat nem csinálunk,
lelkünkre így, jól vigyázunk.
