Összes szerelmeim (Folyamatban) (Taekook ff)

Fehér Házak 2.

Maga a sztori nem volt nagy szám, de az világosan kiderült, hogy a helyiek számára legendás helyről van szó. Legendássá Leonardo tette, aki nagy népszerűségnek örvendett és csodabogár számba ment. Folyton kigombolt ingben járt és a nyakában hosszú láncokat viselt. Májustól októberig pici strandot üzemeltetett, két kiadó szobával és enni is lehetett nála. A polipos szendvicsének a világörökség részévé kellett volna válnia (de nem vált soha), hétvégenként kígyóztak a sorok érte. A telet mindig Bariban töltötte, és egyedül csinált mindent. Családja sem volt, az a hír járta róla, hogy a férfiakat szereti, de nem lehetett biztosan tudni. Valójában azonban ez senkit sem érdekelt, mert mindenki kedvelte őt.

Az idősebbek azért, mert segítőkész volt és megbízható, mindenre volt ötlete, a fiatalok pedig azért, mert Leonardo a szabadságot jelentette nekik. Nála, ha nem is mindent, de sokmindent lehetett csinálni a strandoláson és az evésen kívül is, de sosem volt botrány semmiből. Leonardo kézben tartott mindent, és ha valaki egyszer hibázott, az többé nem volt szívesen látott vendég nála. Egy szó mint száz, egy jelenség volt, de a halála előtt nem sokkal valószínűleg bekattant. Nem lehetett pontosan tudni, hogy mi történt vele, de az utolsó nyáron mogorva öregemberként viselkedett. Amikor Jungkook utoljára beszélt vele, akkor azt mondta, hogy az egész életét elszúrta, de nem fejtette ki részletesen.

Tehát a Fehér Házak egy intézmény a Fasano-Torre Canne viszonylatban, és nem csak három dohos ház. Taehyung egy bizonyos ponton úgy érezte, hogy felelősséggel tartozik, bár kedve nagyon nem volt ehhez a felelősséghez. A vele szemben üldögélő szexi és édes fiúhoz viszont annál inkább. Mondjuk úgy, hogy kedvére volt ami zajlott: egy lelkesen mesélő csinos fiú, aki izzadt annyira, hogy az egyszerű fehér pólója alatt kirajzolódhasson egy ígéretes mellkas. Aki hátulról néha beletúrt a saját hajába, ami elég gondolatébresztően sikerült, és aki menet közben egyre többször igazgatta meg az övét. Nyilván az alatt is melege volt.

Taehyung többször kapta magát azon, hogy a sztori helyett Jungkook részleteiben mélyed el, de azért igyekezett figyelni, még kérdéseket is tett fel. Egy órát, de az is lehet, hogy többet így töltöttek. Egyfajta meghittségre hasonlító hangulat költözött közéjük, pedig tegnap még egymás létezéséről sem tudtak. Nem is az anyanyelvükön társalogtak, és Jungkook nem is beszélt annyira jól angolul, de megértették egymást. Taehyungnak bizonyos pillanatokban kimondottan az a benyomása támadt, hogy a jóképű fiú szóval akarja őt tartani. Igazság szerint nem volt ellenére ez az igyekezet.

Amikor aztán Jungkook már mindent is elmesélt a Fehér Házakról, Leonardoról és a tengeri herkentyűk, legfőbbképpen a polip sütési idejéről, a közös témák végére értek. Taehyung kicsit bánta, de lassan indulnia kellett. Még vissza kellene térnie Bariba, meg el kellene kezdenie az ingatlan meghirdetését, sőt előtte a kocsit is le kéne adnia... szóval sok lenne a dolga. De csak ültek egymással szemben, csendben, kicsit zavarban. Aztán Jungkook hirtelen felpattant.
- Nekem muszáj lehűtenem magam - jelentette be váratlanul, és a tenger felé indult.

Útközben lerúgta a cipőit, levette a pólóját és kiugrált a nadrágjából. A heves akció talpra állította Taehyungot is, és tátott szájjal bámulta a elviharzó Jungkookot, aki kizárólag az alsónadrágját viselve átügyeskedte magát néhány sziklán, majd egy gyönyörű fejessel a vízbe vetette magát. Taehyung szája azonban nem a fura ötlettől maradt tátva, bár ha belegondolunk, negyven fok fölött megmartózni a tengerben annyira nem is fura, és nem is amiatt, hogy alkalmi beszélgetőtársa ilyen könnyedén megvált a ruháitól. Látott ő már ezt-azt életében. Attól esett le az álla egészen a fehér kavicsokkal borított talajig, hogy Jungkook teste TÖKÉLETES volt. Így nagy betűkkel.

Életében ilyen magas, izmos, arányosan formált remekművet még nem látott. Beleértve a saját testét is, ami rendben volt, de mondjuk egy görög istenéhez nem hasonlított nagyon. Jungkooké viszont igen. A karizmokat már eddig is megfigyelhette (meg is tette), az egészében tetovált jobb karról nem is beszélve, a széles hát azonban így fedetlenül nagyon kellemes látványt nyújtott. A vékony csípőjével elbűvölő kontrasztot alkotott. Jungkook szűk, combtőig érő alsónadrágot viselt, amit egészségügyi szempontból nem lehetett ideális választásnak nevezni, de arra megfelelt, hogy Taehyung szeme odaszegeződjön rá és izgalmas beltartalmára. És a feneke is remekül domborodott benne. Az izmos, hosszú combok sem tudták elvonni Taehyung figyelmét róla.