-Hé!- hajolt le az arcommal egy vonalba Taehyung, miután feltűnően sokáig bámultam a földet- Mi a baj?- kérdezte
-Nyomasztanak a kicsi, levegőtlen, emberekkel teli helyek- suttogtam, és csoda hogy egyáltalán meghallotta a tömeg zaja közben- És félek a részeg emberektől- tettem hozzá. Erre amúgy nem voltam büszke, de tényleg rettegtem a bebaszott emberektől
-Ne félj, itt vagyok. Vigyázok rád-húzott magához a derekamnál fogva. Igazából fogalmam sincs hogy mikor kerültünk erre a szintre, de már kezdek hozzá szokni ezekhez az aranyos dolgaihoz.
-Köszönöm-bújtam hozzá szorosabban
Amióta bementünk a bulira, én összehúzva magam próbáltam nem kirohanni, de most először végre biztonságban éreztem magam. Tae karjaiban jó volt...
-Na! Tudtam hogy élvezni fogooood-ugrott rám hirtelen Molly, amitől kishijján leállt a szívem
-Ittál?- kérdeztem
-Csak egy icike-picikééét!-röhögte el magát, miközben mutató és hüvelykujjával mutatta hogy kb mennyi alkohol került belé.
-Értem-mosolyogtam rá,majd Tae felé fordultam- Hol van most Kook? Miért nincs mellette?- sziszegtem idegesen
-Nyugi van törpe megkeresem. El leszel addig egyedül?-határozatlanul bólintottam egyet- Jó. Maradj itt oké?
-Oké- M-be karolva néztem, ahogy Taehyung eltűnik az emberek között, majd a számat rágva vártam, hogy újra felbukkanjon
-Hol van máááár?- toporogtam idegesen
-Soooof! Engedj táncolniii! Én táncizni akaroook-hisztizett Molly, majd hirtelen hatalmas mosoly terült el az arcán- Tánci! TÁNCIIIII- üvöltött
-Igen,felfogtam köszi-maszíroztam meg a fülem fájdalmasan
-Mennyit ittál,baba?- jelent meg mellettünk hirtelen Kook, és M-hez hajolt
-Huuuu! Sokaaaat!-vihogott a lány. Geci! Eddig ici-pici volt!
-Na jól van. Vigyázok rá-mosolygott rám és óvatosan felemelte a barátnőmet
-Tegyél már le,bazd meg!- kezdett csapkodni
-Jungkook, Tae hol van?- hagytam figyelmen kívül Molly hisztijét
-Azt hittem veled van. Nem láttam azóta hogy bejöttem-vont vállat
-Fasza- motyogtam, és egy nagy levegő után neki vágtam a tömegnek
-Zara. Szia! Hol vagy?- emeltem fülemhez a telefont
-A bárnál. Miért? Jól vagy? Baj van?- akadt ki azonnal. Oké. Ő még józan
-Kinek mi a baj. Molly részeg, Taehyung pedig eltűnt. Veled van?- ez volt az utolsó reményem
-Nincs. Bazd meg, én meg Jimint hajkurászom majd nem fél órája!- idegeskedett
-Várj, oda megyek- tettem le, és amennyire sietni tudtam, siettem a pulthoz
-...és a kibaszott telefont sem veszi fel egyik hülye sem-forgyogott Zara, miközben egész egyszerűen félre lökött egy számára útban lévő embert
-Ezt nem hiszem el- kerekedett el a szemem
-Én sem! Úgy volt hogy együtt maradunk. Erre mindenki máshol van, és....
-Nem! Én azt nem hiszem el- mutattam az előttünk lévő asztalra amin két alak táncolt. Hogy egész pontos legyek, Taehyung és Jimin
-Én most megölöm- jelentette ki Zara, és határozott léptekkel indult meg a fiú felé
Én csak néztem utána és egyetlen egy dolog fogalmazódott meg bennem:
Nagyon nem kellett volna ide jönnöm
YOU ARE READING
Te, én és a lila fények
FanfictionAz egész egy koncerten kezdődött. Talán nem kellett volna, de még is megtörtént, ezzel felforgatva mind kettőnk életét.....