Összebékített ellenségek/+18

8.

A francba is,nem bírom ki! Így is utál,ez után már csak jobban tudna utálni! Nincs mit veszítenem!

Iza szemszöge:

Egy picit becsuktam a szememet,hogy pihentessem,amikor egyszer csak különös dologra leszek figyelmes. Egy kéz siklik be a takaróm alá. Észreveszem,hogy Axel az. Halál pillantást vetek rá,de nem zavarja különösebben. Az probléma,hogy nem tudom megállítani,de az a legnagyobb baj,hogy nem is akarom megállítani. Érzem,ahogyan belenyúlt a gatyámba,de ekkor ismét ránézek,összetalálkozik a tekintetünk félúton,viszont ekkor eszembe jut valami.

Liz és Nate mögöttünk ülnek és mindent láthatnak! Hátra kukucskálok és akkor látom,hogy éppen ők is elég rendesen el vannak foglalva egymással. Éppen egy nagyon hosszú csókban vannak benne és Liz szinte Nate ölében ül.

Amikor visszanézek Axelre,olyan mintha csupán a tekintetével fel tudna falni. Érzem,ahogyan áthatol az utolsó réteg ruhán és szépen lassan belém csúztatja az egyik ujját. Ki és be mozgatja,de óvatosan,nehogy hangja legyen a dolognak. Egyre gyorsabban mozgatja az ujjait bennem és érzem,hogy egyre közelebb vagyok a gyönyörhöz. Erősen a kezébe kapaszkodok és közelebb húzódok hozzá.

-Axel...-nyögöm nagyon halkan a fülébe.
-Igen hercegnő?
-É-én mindjárt...
-Elélvezel. Igen tudom. Azt akarod,hogy abbahagyjam?
-N-nem...
-Nagyon helyes,mert,ha azt akartad volna,hogy befejezzem,akkor sem hagytam volna abba.-ekkor viszont éreztem,hogy mindjárt elélvezek,ezért a nyakához szorítottam az arcomat,majd amikor végigsöpört rajtam a gyönyör,megszívtam a nyakát,sőt még bele is haraptam. A nyoma még kb 3-4 napig meglesz az tuti. Ezek után kihúzta a gatyámból a kezét,majd lenyalta az ujjairól a nedvemet. Teljesen elvörösödve elfordultam,hátra hajtottam az ülésemet és aludtam egyet.

Arra keltem,hogy valaki csókot nyom a nyakamra. Nagyon gyengéden ért hozzám és megigazította a takarót rajtam. Biztos vagyok benne,hogy Axel az! Ki más lehetne? Majd annyit érzek,hogy egy kéz hátrébb húz,majd átkarolja a derekamat. Egy pici turbulencia történt a géppel,szóval nagyon meg voltam ijedve,viszont ez sokat segített rajta. Viszont az nem,hogy igen csak érdekes hangokat hallottam a mögöttünk lévő ülésekről. Hátra akartam volna nézni,de inkább nem akartam traumát okozni magamnak. Mi történik velem? A legnagyobb ellenségem az előbb ujjazott meg és most meg itt ölelget. Ezt nem fogom annyiban hagyni!