Összebékített ellenségek/+18

20.

Mire sikerült volna legalább felülnöm,már fölöttem volt és nem hagyta,hogy bármerre is menjek! Próbáltam ellenkezni,de nem ment! Kihúzta a madzagot a gatyájából,majd szorosan összekötötte vele a kezemet. Összeszorítottam a lábamat ugyan,de semmi ideig tartott,hogy szétfeszítse és lehúzza rólam a bugyit. Hirtelen az arcát a két lábam közé temette,majd éreztem,ahogy meleg,nedves nyelve belém hatol. A derekam ívbe feszül és a fejemet is hátra hajtom! Azon aggódok,hogy fent ragad a szemem! A kurva életbe is! Nem kevésszer nyaltak már ki,de Axel csinálja eddig a legjobban! Eltalálja a G-pontomat és ezzel nyögésre késztet. Lenézek rá és a smaragdzöld szeme néz vissza rám. A nyöszörgéseim töltik be a szobát,majd a szájába élvezek,de ő folytatja.

Már vagy 15-20 perce itt vagyunk ugyan ebben a pozícióban és már vagy 5-ször elélveztem,de még mindig nem hagyta abba! A nyelve gyorsan mozog bennem és már remeg a lábam a kimerültségtől.

-Axel...Istenem! Könyörgöm hagyd abba!

Fel néz rám,mélyen a szemembe néz,miközben megint elélvezek,majd feltápászkodik és kioldozza a kezemet. Visszafűzi a gatyájába a madzagot,miközben elégedett mosollyal néz le rám. Felvesz egy rövid gatyát,meg egy pólót,majd fölém hajol.

-Azt akartad,hogy bebizonyítsam. Hát megtettem. Én nem ígérgetek dolgokat,úgy,hogy ne teljesítsem be őket.-majd segít belebújni a hálóingembe,utána pedig befektet az ágyba,közel húz magához és simogatja a hátamat,hogy egy kicsit megnyugodjon a testem,ami sikerül is. Szorosan hozzábújok,majd elnyom az álom.

Reggel:

Axel mellkasán keltem a telefonom csörgésére. Amikor megnézem,akkor látom,hogy a főnököm az.