~ Soha nem gondoltam volna~ Lamine Yamal ff. -BEFEJEZETT-

8. fejezet

- Lamine figyelj, mindent hallottam, amit a kocsiban mondtál tegnap és... - elhalkult a zene és kezdtem bele, majd a mutató ujját a szám elé tette.

- Shh... - nézett a szemembe, majd közelebb hajolt hozzám. - Mindent komolyan gondolok - mosolygott egyet, mire én is elmosolyodtam. A szemkontaktust még mindig nem hagytuk abba és nem is engedtük el egymást. Szép lassan az ajkaink majdnem összeértek, majd mindketten egyszerre mosolyodtunk el. Egymáshoz tapadt a két ajak, s el nem engedték egymást. El sem hiszem, hogy a kedvenc mezőmön csókolt meg Lamine Yamal a naplementébe!

Megmondom nektek őszintén, hamarabb gondoltam egy Pablo Gavi-val összejönni, mint egy Lamine Yamal-lal. De lám, megtörtént! De ez maradjon köztünk.

- Mostantól az enyém vagy! - mondta két csók között, mire én mosolyogva bólogattam.
A csókcsatánk után Yamal leült. - Mostmár megmutatod a táncod?

- És melyik koreót szeretnéd látni? - néztem rá bociszemekkel. - Van egy pár... - nevettem egyet.

- Kis cukit - mondta, majd kinyújtotta a nyelvét. Istenem de aranyos.

Fogtam magam, majd elkezdtem neki táncolni a kezdvenc koreográfiámat, a Saweetie-nek a "My type" zenéjére. Yamal mosolyogva nézte, ahogy ropom. Vége lett a zenének, majd feltette a kérdést:

- Na és neked ki a type-od? - kacsintott egyet.

- Újat mondok, ha azt felelem, hogy te? - mosolyogtam rá, majd felállt és újra heves csókba kezdtünk.

Yamal egész jól csókol, de nem az volt a fura. A sok kapcsolatom közül senki társaságát nem élveztem így. De még mindig nem hiszem el, hogy a sok tinédzser lány közül a legjobb barátja ikertestvérét választotta. Ez nekem egyszerre megtiszteltetés és mégnagyobb szerelmet jelent. Tényleg azt érzem, hogy vele minden más.
Abbahagytuk, majd leült vissza a fűbe és intett rám, gondolva, hogy bújjak oda hozzá. Nem is kellett kétszer "mondani" én már meg is tettem a kérését. Az ölébe fészkeltem magam, ő pedig átölelt. Nem is tudom megmondani mit éreztem jobban; az erős, felejthetetlen illatát a pólóján, vagy a tökéletes kockáit a hasán. Kényelembe helyeztem magam, majd elkezdte előttem a telefonját bújni, hogy én is lássam.
Megnyitotta az Instagram alkalmazást, ahol több tucat engedélykérése volt.

- Tényleg sok lány akar téged - néztem fel rá.

- Áh ezekkel nem foglalkozok - vágta rá.

Még mindig nyomkodta a telefont, én pedig még mindig az ölébe voltam. Csillagokat és napocskákat rajzolgattam a kockahasára. Fellépett minden platformra, persze még egy insta storyt is lőtt a szép tájról, majd elrejtve megjelölt rajta. Nem szerette volna, ha rám támadnának a tízen éves lányok, hogy elveszem a palijukat.
Jött egy üzenete a FC Barçelona csoportba, amit egyből megnyitott, majd elolvasott.

- Holnaptól apád lesz az edzőm - szólalt meg.

- Már holnaptól? - ültem fel. - Én is megyek az edzésre

- Várom már - súgta bele a fülembe, mire libabőrös lettem. Hihetetlen miket ki nem tud hozni belőlem.

- Na de gyere, mert holnap hosszú napod lesz - fogtam meg a kezét, mire egyből ugyanezt tette. - Készülj fel, apám ki fog fárasztani titeket

- Nem baj az - horkantott fel.

Lamine hazakísért, de a bejárati ajtó előtt elköszöntünk egy hosszas puszival, majd ő is hazafelé vette az irányt. Mosolyogva mentem be az ajtón, majd mikor kinyitottam a bátyám kíváncsi tekintetével találtam szembe magam.