~ Soha nem gondoltam volna~ Lamine Yamal ff. -BEFEJEZETT-

3. fejezet

- TE ITT? - háborodtan fel.

- NEM, ÉN OTT - viccelődött.
- Gyere be, Nico még alszik.

- Nem Nico miatt jöttem. - ült le a nappaliban.
- Sajnálom, de ezeket a képeket a szobádba találtam tegnap este - szólalt meg. Már így levághatjátok ki volt. Persze, hogy Diego - Neked tetszik Lamine? - kérdezte, én meg hirtelen nem tudtam mit mondani, mivel sajnos én sem tudom. De ezt senkinek nem kell tudnia. Elég az, hogy a lányok ébresztettek rá erre az ügyre.

- Dehogy, barátnőm képei, csak nálam hagyta - és ez így volt igaz. Paloma barátnőm képei voltak, csak nekem adta, mert nem volt rá szüksége már. - Diego miért kutakodsz állandóan a szobámba?

- Luna nem veszed észre, hogy bejössz nekem? Kellesz és azt hittem lesz olyan, hogy mi.. - mondta Diego.

- Tudom mire kellenék neked. Hogy felcsinálj.. Mint az összes többi csajodat. Ebből kössz, én kimaradok és felejtsd el, hogy mi valaha is együtt leszünk.

- Ezeket a képeket visszaadom - mondta szomorúan és elviharzott.
Bementem a szobámba és írtam a chicasnak.

- Jó reggelt! - jött be a szobámba Nico fáradtan.

- Jobbat! - válaszoltam, majd láttam egy Instagram értesítést, ami még éjszaka érkezett.

Nico szemszöge

Kimentem Luna szobájából és a nappaliba vettem az irányt. Leültem, hátha megy valami a TV-ben az estével kapcsolatban. Gyorsan felkapcsoltam a TV-t és néztem. Mint a normális emberek ugyebár. Kinek beszélek? Bolond vagyok, nem tagadom.
- Ez mi? - szólaltam meg halkan. - Képek Lamine-ról? Ez Luna-é?

-  Te mit csinálsz? - nézett rám. Hogy került ide a csaj? Eddig a szobába volt. Boszorkány.

- Semmit! - dobtam el a képeket
Luna összeszedte a fotókat és visszament.
Írok Lamine-nak.

Luna szemszöge

Mégis mi volt ez?! Kint hagytam a képeket? Baszki!

>ᴗ<>ᴗ<

- Nico gyere máár - kiáltottam a bátyámnak, ahogy ő is szokta. Most én készültem el hamarabb. Durvaa.

- Na mehetünk - jött ki a kulccsal a kezében.

Elindultunk, minden sínen ment. Szokásosan énekeltük a kedvenc zenénket újra- és újra amíg oda nem értünk. A helyszínre érve rengeteg ember volt, de mi előre mentünk, a színpad mellé. Be kell vallani Nico tud valamit a bulizós ügyben.

- De ma ugye ihatok? - kérdeztem.

- Én vezetek Luna, de igen, Lamine-ékkal.

- Jóh - forgattam meg a szemem.

És már el is kezdődött a buli. Javarészt beszéltek és táncoltak inkább, ami meglepett. Bár Yamal sokat tud pofázni az is biztos. De ő nem beszélt sokat. Meg is lepődtem.

Elbulizgattunk addig ameddig meg nem szólt... A KEDVENC DALUNK?! Ez honnan jött ide? Yamal előre jött és elkezdett táncolni. Mi a franc!
Mi is táncoltunk Nicoval és a szokásos énekhangunk is előjött. A bátyám közben kacsingatott a színpadra, gondolom Yamalnak. Inkább nem vettem figyelembe, most táncolás fontosabb volt.
Mikor a válogatott egy tömegbe állt felment egy csávó és leöntötte Williams-et és Yamal-t. Jót nevettem rajta, a közönség többsége pedig tátott szájjal ujjongott. Pár perc múlva a foci csapat le is jött a színpadról.

                                 >ᴗ<>ᴗ<

Gyorsan elrepült az idő, már azt vettem észre, hogy a srácokkal iszogatok. Nem sokat ittam, de tudni kell, gyorsan megjön a hatása.

- Na mizu van Ramirez? - jött oda hozzám mosolyogva Yamal. Látszott rajta, hogy már ő is ivott egy kicsit, de nem olyan sokat.
Legszívesebben beletúrtam volna abba a csodálatos göndör fürtjeibe. Kávészínű szemébe néztem. Mosolygós szájára akartam adni egy csókot. Izmos hasára tapadt a ruha a víztől, úgy megöleltem volna. A vádlija erős, edzett. Cselekedni és megszólalni se mertem. Annyira nyugodtnak éreztem magam mellette. Őszintén szólva ez a gyerek maga a tökéletesség. Azt hiszem tényleg szerelmes vagyok! Szokták mondani, hogy ~részeg szavak, józan gondolatok~.

- Minden jó! - szedtem össze magam.

- Kérdezhetek valamit?

- Nyugodtan.

- Felkérhetlek egy táncra, Ramirez? - kérdezte meg illedelmesen. Mi ütött ebbe a gyerekbe? Mióta lett ez ilyen?

- Ezer örömmel! - válaszoltam.

Yamal szemszöge

- A hölgyre vigyázok - tátogtam el Nico haveromnak mosolyogva.

Kértem egy lassú zenét a dj-től, ki kell használni az alkalmat, hogy részeg. Még csak egy napja beszélek Luna-val, de bevallom suliba is sokszor kinéztem már magamnak. Azt akartam figyeljen rám. Ezt Nico is tudja és nyugodt szívvel engedi.
Elkedtünk lassúzni. Ebbe is ügyes a csaj.

- Még mindig vizes vagy - törte meg a csendet én pedig mosolyogtam.