Napok teltek el azóta, Zay nem jött be, én pedig nem tudom mit tegyek, próbáltam keresni másokat ,háta találok valakit aki segíteni tud nekem, de senkit sem találtam, jelezni pedig nem tudok nekik, akárhogyan próbáltam.
Mindenen csak át szalad a kezem, semmit nem tudok meg érinteni, épen Zay után megyek, vele járok, hátha meg tudok bármit amire rá jönnek, valamit ami segíthet, egyszer csak meg jelenik előttem valami, csak fekete csuklyát látok és a fekete ruhát ami el takarja, mikor meg fordul elém tárul a kinézete, egy kaszás volt, kezében meg jelent a kasza is.
Borotva éles, biztos vagyok benne ahogy meg csillan rajta a fény, két koponya lóg rajta lefelé, a ruha ami rajta van kissé szakadt, és talán ez is hozzá tesz a kísérteties kinézetéhhez.
- Itt az idő. - Ennyi amit mond, és tudom hogy a halálom az amire gondol, de nem akarom, nem most.
- Talán van megoldás, talán találnak valamit, kérlek adj még időt. - Kérleltem őt.
- Miből gondolod hogy van erre megoldás, más részről, a tested emberi, nincs megfelelő orvosi ellátás alatt, az agyad meg fog halni mire találnak valamit, és ezt ő sem tudja helyre hozni, szóval válasz, leszel egy lélek épp elmével, vagy meg várod míg az agyad fel adja a működést és elveszíted minden emléked, és sosem leszel normális. - Mondja majd el tűnik.
Valahogy jeleznem kell nekik, muszáj.
Zay után megyek, ahogy meg találom a mellette levő asztalról próbálom le verni a lámpát, nem sikerül, egyre dühösebb vagyok, már végleg el keseredve nagyobb erővel csapok oda, a lámpa le esik. Zay oda kapja a fejét.
- Madárka? - Kérdezi a levegőbe.
- Jó, ha te voltál, verd le azt a poharat. - Mondta, a pohárra nézek, menni fog Phoenix képes vagy rá.
Próbáltam le verni de egyszerűen nem ment, a harag volt az talán ami sikerre vitt, már éppen fel adta volna és ki akart menni, de ekkor sikerült levernem onnan.
- Madárka hol a fenébe vagy? - Teszi fel a kérdést.
Hogyan válaszoljak? Nem tudok.
- Hozok egy táblát. - Mondta majd ki ment. Milyen táblát?
Mikor vissza tér egy tábla van nála, betűk vannak rajta, és van egy háromszög alakú tárgy a közepén, azt hiszem így akar beszélgetni.
Le ültem a tábla elé amit ő nyilván nem látott, ő le ült a másik oldalon, meg fogtam a fából készült háromszöget majd próbáltam húzni, elég nehézkesen ment de végül sikerült el mondanom neki hogy itt vagyok, és azt is amit a kaszás mondott.
- Kérlek várj még egy napot, meg próbálok tenni valamit. - Mondta, én egy rendeben-t válaszoltam neki, ezzel ö el ment, gondolom kereste azt amivel segíteni tudna.
Vártam, vártam és vártam.
Nem tehettem semmit, ami ki készít.
El telt egy nap, zay sehol én pedig egyre feszültebb vagyok, döntenem kell, az elmém pépségéről van szó.
- Döntened kell. - Hallom a hangot, a kaszás az, mit tegyek?
Bízzak abban hogy talál megoldást és kockáztassak? Vagy menjek vele? Akkor mellette lehetek mint lélek, de ő ember ként akar, mi van ha lélek ként majd nem akar?
Cikáztak a gondolataim és nem tudtam mi lenne most a helyes döntés, ki nyílik az ajtó, Zay jön be rajta egy tálat tartva a kezében.
A testem mellé lép.
- Remélem itt vagy. - mondja, majd ezután egy szimbólumot rajzol a homlokomra a tálban levő vérrel, el mond egy igét, érzek valamit, valami furcsát, nem tudom mi lehet.
- Mit csinál? - Kérdezem.
- Vissza akar juttatni a testedbe. - Feleli a kaszás.
- Áldozatot hoz, nagyot. - Teszi hozzá.
- Miről beszélsz? Milyen áldozat? - Kérdezem de el tűnik.
- Gyere vissza, milyen áldozat? - Kiabálom de semmi.
- Hé. - Semmi.
Mit művelsz zay? Kérlek ne tegyél kárt magadban miatta. Néztem aggodalommal telve az előttem szorgosan tevékenykedő démont.
Hirtelen sötétedik minden körülöttem, nem tudom mi történik, ahogy el nyel a sötétség már nem emlékszem semmire, csak arra hogy ébredezek, zayt látom, a kaszás vele szemben áll, beszélnek valamiről...
- .....egyezség......igen..- csak hang foszlányokat hallok.
- egy részed.....öt évvel hamarabb....minden ami akkora a tiéd lesz....- hallom a kaszást.
Nem értem mi történik, nagyon fáj a fejem, nem bírom nyitva tartani a szememet, hirtelen csukódik le teljesen és megint el nyel a sötétség.
Zay mit tettél? Ez volt az utolsó gondolatom.
ESTÁS LEYENDO
A Démon Játéka. (Befejezett)
FantasíaEgy középiskolás lány, aki elől a szülei eltitkoltak valamit amit nem kellett volna. Egy varázslat amit egy már halott ember hajtott végre. Egy rém álom ami hónapokig gyötri, amíg már nem bírja tovább. Egy tett ami valami sokkal rosszabbat szabadít...
