Csanád szemszöge:
Szóval.Ugye ott tartottam,hogy valahogy Dorina felé kerültem,ezért a takaró alatt lefogtam a kezét.
-Nemár Csanád.Ez nem ér.Te erősebb vagy-mondta durcisan.
-Hé-vettem le a fejéről a takarót,viszont így már nem tudta hova takarni azt a cuki pofikáját.-Most mi a baj?-kérdeztem,mikor, megláttam a szomorú pofiját.
-Semmi-valahogy kierőlködte a kezét az enyéim közül.
-De Dorina.Ne már-mondtam,mikor elfordult tőlem.Óvatosan megfogtam a derekát,és magamhoz húztam,mire megfordult és hozzám bújt.-Na.Mostmár minden oké?-kérdeztem tőle.
-Nem akarom,hogy kislányként kezelj-motyogta bele a pólómba.Majd egyszer hirtelen felült,felhúzta a fejére a kapucnit,majd visszafeküdt.
-Ezzel most mit alartál csinálni?-simítottamnki egy tincset az arcából,mert rendesen kócos lett.Eskü,most úgy megcsókolnám..de nem lehet.....még nem..
-Nekem így jobb-mondta talán kicsit mosolyogva,de az arca full sápadt volt.Életem...olyan szar így látni....
-Akarsz nézni valamit?-néztem le rá,mire csak megrázta a fejét,és a vállamba fúrta fejét.Hátha nem akar,akkor nem erőltetem.Nekem ez is jó.Vagyis..nekem minden jó,amit vele csinálhatok...(itt kérlek ne gondoljatok rosszra).
-Ugye tudod,hogy fontos vagy nekem?-suttogtam.
-Nem.Én nem is vagyok neked fontos-mondta.
-Ne mondj butaságokat-ráztam meg a fejem,de ezt már nem hallotta.Elaludt.Azért persze le is fotóztam.
Valahogy így aludhattunk,csak cipő nélkül.
(Ne kérdezzétek hogy tudtam fotózni, de remélem a lényeget értitek)
szerk:pinterestes a kép
YOU ARE READING
Meseszép/ercsé ff/BEFEJEZETT/
Romance-Hát ezt nem hiszem el-hitetlenkedtem-te most komolyan lehugyóztál? Erre a kijelentésemre az idegen megrezzent,és hallottam ahogy felhúzza a sliccét.Elővettem a telefonomat,bekapcsoltam rajta a zsemlámpa funkciót,és megvilágítottam az arcát.Elkereke...